ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155....

56
1. ESPAINIAKO HERRIAK: a. 1978ko abenduaren 6an berretsi zuen Espainiako Konstituzioa, Gorte Nagusien bidez. b. 1978ko abenduaren 6an onartu zuen Espainiako Konstituzioa, erreferendum bidez . c. 1978ko abenduaren 6an berretsi zuen Espainiako Konstituzioa. d. 1978ko abenduaren 6an berronetsi zuen Espainiako Konstituzioa, Erregearen bidez. 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7. ARTIKULUAREN ARABERA, SINDIKATUEN EGINKIZUNETAKO BAT DA: a. Langileak ordezkatzea. b. Langileak mobilizatzea. c. Sindikatuei dagozkien interes ekonomiko eta sozialak babestu eta sustatzea. d. Enpresaburu eta langileen arteko elkarrizketa bideratzea. 3. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 23. ARTIKULUAREN ARABERA, HAUETATIK ZEIN EZ DA EGIA? a. Bilera baketsu eta armarik gabekoak egiteko eskubidea aitortzen da. Eskubide horren egikaritzak ez du aurretiazko baimenik behar. b. Elkarteen helburuak edo bitartekoak delitu izanez gero, elkarteok legearen aurkakoak izango dira. c. Herritarrek arazo publikoetan parte hartzeko eskubidea dute, ordezkari bidez bakarrik; ordezkariok askatasunez hautatuko dira, sufragio unibertsalaren bidez, aldizka egindako hauteskundeetan. d. Oinarrizko hezkuntza nahitaezko eta doakoa da. 4. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 53. ARTIKULUAN EZARRITAKOAREN ARABERA, I. TITULUKO HIRUGARREN KAPITULUAN AGERTZEN DIREN POLITIKA SOZIAL ETA EKONOMIKOAREN GIDA-OINARRIAK ONARTU, ERRESPETATU ETA BABESTU EGIN BEHAR DIRA, ETA...: a. legeria positiboak, eginera judizialak eta botere publikoen jardunak horiexek izango dituzte kontuan. b. ez dira lotesleak izango botere judizialarentzat. c. lotesleak izango dira legegintza-boterearentzat. d. legegintza-botereak eta herritar guztiek kontuan izango dituzte. 5. HONAKO INGURUABAR HAUETATIK, ZEIN EZ DA BERARIAZ AIPATZEN ELEMENTU DISKRIMINATZAILE GISA ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 14. ARTIKULUAN? a. Iritzia. b. Adina. c. Jaiotza. d. Arraza.

Transcript of ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155....

Page 1: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

1. ESPAINIAKO HERRIAK:

a. 1978ko abenduaren 6an berretsi zuen Espainiako Konstituzioa, Gorte Nagusien bidez.

b. 1978ko abenduaren 6an onartu zuen Espainiako Konstituzioa, erreferendum bidez .

c. 1978ko abenduaren 6an berretsi zuen Espainiako Konstituzioa. d. 1978ko abenduaren 6an berronetsi zuen Espainiako Konstituzioa, Erregearen

bidez. 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7. ARTIKULUAREN ARABERA, SINDIKATUEN

EGINKIZUNETAKO BAT DA: a. Langileak ordezkatzea. b. Langileak mobilizatzea. c. Sindikatuei dagozkien interes ekonomiko eta sozialak babestu eta sustatzea. d. Enpresaburu eta langileen arteko elkarrizketa bideratzea.

3. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 23. ARTIKULUAREN ARABERA, HAUETATIK ZEIN EZ DA

EGIA?

a. Bilera baketsu eta armarik gabekoak egiteko eskubidea aitortzen da. Eskubide horren egikaritzak ez du aurretiazko baimenik behar.

b. Elkarteen helburuak edo bitartekoak delitu izanez gero, elkarteok legearen aurkakoak izango dira.

c. Herritarrek arazo publikoetan parte hartzeko eskubidea dute, ordezkari bidez bakarrik; ordezkariok askatasunez hautatuko dira, sufragio unibertsalaren bidez, aldizka egindako hauteskundeetan.

d. Oinarrizko hezkuntza nahitaezko eta doakoa da. 4. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 53. ARTIKULUAN EZARRITAKOAREN ARABERA, I.

TITULUKO HIRUGARREN KAPITULUAN AGERTZEN DIREN POLITIKA SOZIAL ETA EKONOMIKOAREN GIDA-OINARRIAK ONARTU, ERRESPETATU ETA BABESTU EGIN BEHAR DIRA, ETA...:

a. legeria positiboak, eginera judizialak eta botere publikoen jardunak horiexek

izango dituzte kontuan. b. ez dira lotesleak izango botere judizialarentzat. c. lotesleak izango dira legegintza-boterearentzat. d. legegintza-botereak eta herritar guztiek kontuan izango dituzte.

5. HONAKO INGURUABAR HAUETATIK, ZEIN EZ DA BERARIAZ AIPATZEN ELEMENTU

DISKRIMINATZAILE GISA ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 14. ARTIKULUAN?

a. Iritzia. b. Adina. c. Jaiotza. d. Arraza.

Page 2: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

6. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 28. ARTIKULUAREN ARABERA, HONAKO HAUETATIK

ZEINEK MUGATZEN DU GREBA ESKUBIDEA? a. Zerbitzu orokorrak bermatzeak. b. Oinarrizko zerbitzu publikoak bermatzeak. c. Gizarteko zerbitzu premiazkoenei eusten zaiela ziurtatzeak. d. Greba-eskubidea ezin da mugatu inoiz.

7. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 17.3 ETA 55. ARTIKULUEN ARABERA, HONAKO

ESKUBIDE HAUETATIK ZEIN EZIN DA ETEN SALBUESPEN- EDO SETIO-EGOERAN?

a. Biltzeko eta kale-agerraldiak egiteko eskubidea. b. Greba-eskubidea. c. Atxilotuentzako abokatu-laguntza jasotzeko eskubidea. d. Eskubide guztiak eten daitezke.

8. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 64. ARTIKULUAREN ARABERA, NORK BERRESTEN DU,

INBESTIDURARAKO BOTAZIOA ETA GERO, ERREGEAK GOBERNUKO LEHENDAKARIA IZENDATZEKO EGITEN DUEN EGINTZA?

a. Herri Administrazioen ministro lanetan diharduenak. b. Diputatuen Kongresuko lehendakariak. c. Senatuko lehendakariak. d. Kongresuko eta Senatuko lehendakariek.

9. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 62. ARTIKULUAREN ARABERA, HONAKO BAIEZTAPEN

HAUETATIK, ZEIN EZ DA ZUZENA?

a. Erregeari dagokio Gobernuko kideak izendatu eta banatzea, lehendakariak proposatuta.

b. Erregeari dagokio Errege-akademien babesgo nagusia izatea. c. Erregeari dagokio, Gorte Nagusiek aurretiaz baimena emanez gero, gerra

aldarrikatu eta bakea egitea. d. Erregeari dagokio legeak sendetsi eta aldarrikatzea.

10. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 62. ARTIKULUAN EZARRITAKOAREN ARABERA, NOREN

ESKUMENA DA LEGEAK ALDARRIKATZEA?

a. Gorte Nagusiena. b. Gobernuarena. c. Erregearena, Gorte Nagusiek legeak sendetsi ondoren. d. Erregearena; baita legeak sendestea ere.

Page 3: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

11. HONAKO AHALMEN HAUETATIK, ZEIN EZ DIO EMATEN ERREGEARI ESPAINIAKO

KONSTITUZIOAK, BERE II. TITULUAN, GORTE NAGUSIEI DAGOKIENEZ?

a. Legeak sendetsi eta aldarrikatzeko eskumena. b. Gorte Nagusietarako deialdiak egiteko eta haiek desegiteko ahalmena, eta

Konstituzioan ezarri moduan hauteskundeetarako deia egitekoa. c. Gerra aldarrikatu eta bakea egiteko ahalmena. d. Nazioarteko Itunak negoziatzeko ahalmena.

12. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 74. ARTIKULUAREN ARABERA, KONGRESUA ETA

SENATUA BATERA BILDUKO DIRA...

a. legegintzakoak ez diren eskumenak erabiltzeko; II. Tituluak beren-beregi eratxikitzen dizkie halakoak Gorte Nagusiei.

b. lege organikoak onartzeko. c. lege-dekretuak baliozkotzeko. d. oinarri-legeak onartzeko.

13. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 86. ARTIKULUAN EZARRITAKOAREN ARABERA, LEGE-

DEKRETUAK EZTABAIDATU ETA HAIEN TESTU OSOARI BURUZKO BOTAZIOA EGIN BEHARKO DA... a. Diputatuen Kongresuan, lege-dekretua aldarrikatu eta hurrengo hamabost

egunetan. b. Diputatuen Kongresuan eta Senatuan, batera bilduta, lege-dekretua aldarrikatu

eta hurrengo hamabost egunetan. c. Diputatuen Kongresuan, lege-dekretua aldarrikatu eta hurrengo hogeita hamar

egunetan. d. Diputatuen Kongresuan eta Senatuan, batera bilduta, lege-dekretua aldarrikatu

eta hurrengo hogeita hamar egunetan. 14. NOLA GARATZEN DIRA ESPAINIAKO KONSTITUZIOKO OINARRIZKO ESKUBIDEAK ETA

ASKATASUN PUBLIKOAK, I. TITULUAN, II. KAPITULUAN, I. ATALEAN JASOTZEN DIRENAK?

a. Legegintzako dekretu bidez. b. Lege organikoen bidez. c. Oinarrizko eskubide batzuk soilik arautzen dira lege organikoen bidez. d. Oinarrizko eskubideak soilik arautzen dira lege organikoen bidez.

15. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 68.1 ETA 69. ARTIKULUEN ARABERA, HONAKO

BAIEZTAPEN HAUETATIK ZEIN DA ZUZENA?

a. Probintzia bakoitzean, bertako boto-emaileek lau senatari hautatuko dituzte, sufragio orokor, aske, berdin, zuzeneko eta sekretua erabiliz, lege organikoak finkatzen duenaren arabera.

b. Kongresuak, gutxienez, 350 diputatu eta, gehienez, 450 izango ditu; diputatuok hautatzeko, sufragio orokor, aske, berdin, zuzeneko eta sekretua erabiliko da, legeak ezartzen duenaren arabera.

c. Ceutak eta Melillak bina diputatu izango dituzte ordezkari gisa. d. Ceuta eta Melillaren kasuan, bakoitzak senatari bat hautatuko du.

Page 4: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

16. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 86 ETA 87. ARTIKULUEN ARABERA, HONAKO

BAIEZTAPEN HAUETATIK ZEIN DA ZUZENA?

a. Aparteko eta presazko beharrizana dagoenetan, Gobernuak behin-behineko lege-xedapenak eman ditzake, legegintzako dekretuen forma hartuz.

b. Autonomia-erkidekoetako biltzarrek Gobernuari eska diezaiokete lege-proiektu bat prestatzea edo Kongresuko Mahaira lege-proposamen bat igor dezakete; ganbera horretan, gehienez jota biltzarreko hiru kidek parte hartuko dute, proiektua edo proposamena defendatzeko.

c. Dekretu batek arautuko du nola eta zein betekizunekin aurkez dezakeen herri-ekimenak lege proposamena.

d. Gobernuari, Kongresuari eta Senatuari dagokie soil-soilik legegintza-ekimena. 17. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 113. ARTIKULUAREN ARABERA, HONAKO BAIEZTAPEN

HAUETATIK, ZEIN EZ DA ZUZENA?

a. Diputatuen Kongresuak erantzukizun politikoa eska diezaioke Gobernuari, gehiengo soilaz zentsura-mozioa erabakiz gero.

b. Zentsura-mozioa proposatu behar du, gutxienez, diputatuen hamarrenak, eta, mozio horretan, Gobernuaren lehendakaritzarako hautagai bat jaso behar da.

c. Zentsura-mozioaren gainean ezin da botorik eman, hori aurkeztu denetik bost egun igaro arte. Epe horretako lehenengo bi egunetan, beste mozio batzuk aurkez daitezke.

d. Kongresuak zentsura-mozioa onesten ez badu, haren sinatzaileek ezin dute beste bat aurkeztu batzarraldi berean.

18. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 108. ARTIKULUAN EZARRITAKOAREN ARABERA, NON

DU GOBERNUAK ERANTZUKIZUN SOLIDARIOA BERE KUDEAKETA POLITIKOARI DAGOKIONEZ?

a. Izendatzen diren ikerketa-batzordeetan. b. Diputatuen Kongresuak. c. Kongresuan eta Senatuan, baterako bileran. d. Auzitegi Goreneko Zigor Arloko Aretoan.

19. ZEIN DA GOBERNUAREN JARDUNAREN PARLAMENTU-KONTROLERAKO BITARTEKO

BAKARRA?

a. Konfiantza-arazoa. b. Zentsura-mozioa. c. Interpelazioak. d. Aurrekoetatik, bat ere ez da zuzena.

20. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 116. ARTIKULUAN EZARRITAKOAREN BABESEAN,

ZENBAT EGUN IRAUN DEZAKE GEHIENEZ SALBUESPEN-EGOERAK?

a. 30 egun, luza daitezkeenak. b. 30 egun, ezin direnak luzatu. c. 15 egun, luza daitezkeenak. d. 15 egun, ezin direnak luzatu.

Page 5: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

21. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 116.5 ARTIKULUAREN ARABERA, NOIZ DESEGINGO DU

GOBERNUAREN LEHENDAKARIAK KONGRESUA, MINISTROEN KONTSEILUAK HORREN GAINEAN EZTABAIDATU OSTEAN, ETA LEHENDAKARIA BERA DELARIK ARDURADUN ESKLUSIBOA? a. Gobernuak alarma-egoera adierazia duenean. b. Gobernuak setio-egoera adierazia duenean. c. Gobernuak salbuespen-egoera adierazia duenean. d. Ezin du egin ez a), ez b), ez c) kasuetan.

22. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 148. ARTIKULUAREN ARABERA, ZEIN ARLOTAN EZIN

DUTE AUTONOMIA-ERKIDEGOEK ESKUMENIK BEREGANATU?

a. Lurralde-antolakuntza, hirigintza eta etxebizitza. b. Lan-legegintza. c. Mendiak eta baso-aprobetxamenduak. d. Eskulangintza.

23. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 150. ARTIKULUAN EZARRITAKOAREN ARABERA, ZEIN

DIRA ESPARRU-LEGEAK?

a. Transferentzia legeak. b. Eskuordetze legeak. c. Estatuaren legeak. d. Aurreko guztiak zuzenak dira.

24. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 150. ARTIKULUAN EZARRITAKOAREN ARABERA, ZEIN

DIRA ESKUORDETZE LEGEAK?

a. Estatuaren lege organikoak. b. Transferentzia legeak. c. Lege arruntak. d. Esparru-legeak.

25. AUTONOMIA-ESTATUTUAK ARAU JURIDIKOAK DIRA, ETA LOTURIK DAUDE

ZUZENBIDEAREN BESTE ITURRIEKIN. HORRI DAGOKIONEZ, HAUETAKO ZEIN ERANTZUN DA ZUZENA?

a. Konstituzioaren maila berean dauden arau juridikoak dira. b. Autonomia-estatutuen indar arauemailea handiagoa da Estatuko beste arau

arrunt eta organiko guztiena baino. c. Autonomia-estatutuek Estatuko beste arau arrunt eta organiko guztien indar

arauemaile bera dute. d. Autonomia-estatutuen indar arauemailea txikiagoa da Estatuko beste arau

arrunt guztiena baino.

Page 6: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

26. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 155. ARTIKULUAREN ARABERA,

AUTONOMIA-ERKIDEGO BATEK EZ BADITU BETETZEN KONSTITUZIOAK EDO BESTELAKO LEGEEK EZARTZEN DIZKIOTEN BETEBEHARRAK, EDO AUTONOMIA-ERKIDEGO HORREN JARDUNAK KALTE LARRIAK ERAGITEN BADIZKIO ESPAINIAREN INTERES OROKORRARI, GOBERNUAK AGINDEIA EGINGO DIO AUTONOMIA-ERKIDEGOKO LEHENDAKARIARI, ETA, AGINDEIARI KASURIK EGITEN EZ BADIO, GOBERNUAK BEHARREZKO DIREN NEURRIAK HAR DITZAKE AUTONOMIA-ERKIDEGOA BEHARTZEKO EGINBEHAR HAIEK NAHITAEZ BETE DITZAN EDO GORAGO AIPATUTAKO INTERES OROKORRA BABESTUTA GERA DADIN. HORRETARAKO, BEHARREZKOA DA:

a. Gorte Nagusien erabateko gehiengoa. b. Kongresuaren erabateko gehiengoa. c. Kongresuaren erabateko gehiengoa eta Senatuaren gehiengo soila. d. Senatuaren erabateko gehiengoa.

27. HONAKO HAUETATIK, ZEIN EZ DA ZUZENBIDE PUBLIKOAREN ZUZENEKO ITURRI?

a. Nazioarteko tratatuak. b. Jurisprudentzia. c. Ohitura. d. Doktrina zientifikoa.

28. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 85. ARTIKULUAREN ARABERA, NOLA DERITZE

GOBERNUAK GORTE NAGUSIEN ORDEZKARITZAZ EMANDAKO LEGE-MAILAKO XEDAPENEI?

a. Oinarri-legeak. b. Lege arruntak. c. Lege-dekretuak. d. Legegintzako dekretuak.

29. LEGEA ERRESERBAREN PRINTZIPIOAK ESAN NAHI DU GAI BATZUK HONAKO HAUEK

BAINO EZIN DITZAKETELA ARAUTU:

a. Lege arrunt edo organikoek. b. Lege organikoek, ez lege arruntek. c. Errege lege-dekretuek. d. Legegintzako errege dekretuek.

30. ADMINISTRAZIOAK EMANDAKO XEDAPEN ARAUEMAILE OROKOR BAT, LEGE-MAILARA

HELTZEN EZ DENA, ZER DA?

a. Administrazio-egintza berezia. b. Administrazio-egintza orokorra. c. Araudia. d. Ministerioaren agindua.

Page 7: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

31. ADIBIDE HAUETATIK ZEIN EZ DA ADMINISTRATU KUALIFIKATUA?

a. Zerbitzu publikoen kontzesioduna. b. Funtzionario bat. c. Edozein herritar. d. Preso bat.

32. FUNTZIONARIO BATEN IZENDAPENA NOLAKO EKINTZA DA?

a. Adierazpenezkoa. b. Izapidezkoa. c. Aukerakoa. d. Eratzekoa.

33. GAI HORRETAN ESKUMENIK EZ DUEN ORGANO BATEK EMANDAKO EGINTZAK:

a. Deuseztagarriak dira. b. Deusezak dira, gorago dagoen organoak baliozkotu ditzakeen arren. c. Erabat deusezak dira. d. Irregularrak dira.

34. PROZESUAREN IKUSPUNTUTIK, ZEIN MOTATAKO ADMINISTRAZIO EGINTZAK DAUDE?

a. Egoerarik sortzen ez duten egintzak, egintza irmoak edo baimendutakoak eta berrestekoak, baita horien kontrakoak ere.

b. Araututako egintzak eta diskrezio-egintzak. c. Egintza adieraziak eta presuntziozkoak. d. Aldeko egintzak eta kargak sortzen dituzten egintzak.

35. HERRI ADMINISTRAZIOEN ARAUBIDE JURIDIKOAREN ETA ADMINISTRAZIO PROZEDURA

ERKIDEAREN LEGEKO HAMASEIGARREN XEDAPEN GEHIGARRIAN EZARRITAKOAREN ARABERA, EUSKAL AUTONOMIA ERKIDEGOAN (LEGE HORREN 2. ARTIKULUAREKIN BAT ETORRIZ), ZEINTZUK DIRA HERRI ADMINISTRAZIOAK?

a. Foru aldundiak eta euren mendean dauden erakunde-administrazioak, baita

lurralde historikoetako Batzar Nagusiak ere, euren eskumeneko edozein arlotan egintzak eta xedapenak ematen dituztenean.

b. Foru aldundiak eta euren mendean dauden erakunde-administrazioak, baita lurralde historikoetako Batzar Nagusiak ere, zuzenbide publikoari lotutako langileen arloan eta ondarearen kudeaketan egintzak eta xedapenak ematen dituztenean.

c. Foru aldundiak, lurralde historikoetako Batzar Nagusiak eta euren mendean dauden erakunde-administrazioak, zuzenbide publikoari lotutako langileen arloan eta ondarearen kudeaketan egintzak eta xedapenak ematen dituztenean.

d. Foru aldundiak eta lurralde historikoetako Batzar Nagusiak, euren eskumeneko edozein gaitan egintzak eta xedapenak ematen dituztenean; eta euren mendean dauden erakunde-administrazioak, zuzenbide publikoari lotutako langileen arloan eta ondarearen kudeaketan egintzak eta xedapenak ematen dituztenean.

Page 8: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

36. HERRI ADMINISTRAZIOEN ARAUBIDE JURIDIKOAREN ETA ADMINISTRAZIO PROZEDURA

ERKIDEAREN 30/1992 LEGEKO 3. ARTIKULUAN EZARRITAKOAREN BABESEAN, HERRI ADMINISTRAZIOEK, HERRITARREKIN DITUZTEN HARREMANETAN, ZEIN PRINTZIPIOREN ARABERA JARDUTEN DUTE?

a. Fede ona. b. Nortasun juridiko bakarra. c. Eraginkortasuna, hierarkia, deszentralizazioa, deskontzentrazioa eta

koordinazioa. d. Gardentasuna eta parte-hartzea.

37. HERRI ADMINISTRAZIOEN ARAUBIDE JURIDIKOAREN ETA ADMINISTRAZIO PROZEDURA

ERKIDEAREN 30/1992 LEGEAREN ARABERA, ZER DA HERRI ADMINISTRAZIOA?

a. Estatuko administrazio orokorra eta autonomia-erkidegoetako administrazioak, bakar-bakarrik.

b. Estatuko administrazio orokorra, autonomia-erkidegoetako administrazioak eta tokiko administrazioa osatzen duten erakundeak, bakar-bakarrik.

c. Estatuko administrazio orokorra, autonomia-erkidegoetako administrazioak, tokiko administrazioa osatzen duten erakundeak eta nortasun juridikoa duten zuzenbide publikoko erakundeak, aurrekoei loturik edo horien mendean daudenean.

d. Estatuko administrazio orokorra, autonomia-erkidegoetako administrazioak, tokiko administrazioa osatzen duten erakundeak eta nortasun juridikoa duten zuzenbide publikoko erakundeak, aurrekoei loturik edo horien mendean daudenean, baldin eta ez badituzte administrazioaren ahalak erabiltzen.

38. HERRI ADMINISTRAZIOEN ARAUBIDE JURIDIKOAREN ETA ADMINISTRAZIO PROZEDURA

ERKIDEAREN 30/1992 LEGEKO 49. ARTIKULUAN EZARRITAKOAREN ARABERA, ADMINISTRAZIOAK ZENBAT LUZATU AHAL IZANGO DITU EZARRITAKO EPEAK?

a. Epearen erdia, gehienez ere, komenigarritzat jotzen bada eta besteren

eskubideei kalterik egiten ez bazaie. b. Hamar egun, gehienez ere, komenigarritzat jotzen bada eta besteren

eskubideei kalterik egiten ez bazaie. c. Epearen beste, komenigarritzat jotzen bada eta besteren eskubideei kalterik

egiten ez bazaie. d. Bost egun, gehienez ere, komenigarritzat jotzen bada eta besteren eskubideei

kalterik egiten ez bazaie.

Page 9: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

39. HERRI ADMINISTRAZIOEN ARAUBIDE JURIDIKOAREN ETA ADMINISTRAZIO PROZEDURA

ERKIDEAREN 30/1992 LEGEKO 48. ARTIKULUAN EZARRITAKOAREN BABESEAN, EPEAK EGUNETAN JARTZEN BADIRA, EGUN HORIEK NOLAKOAK DIRELA ULERTZEN DA?

a. Naturalak, salbuespenik gabe. b. Baliodunak, arauz besterik ezartzen ez bada. c. Naturalak, legez edo Europako Erkidegoko araudi bidez besterik ezartzen ez

bada. d. Baliodunak, legez edo Europako Erkidegoko araudi bidez besterik ezartzen ez

bada. 40. HERRI ADMINISTRAZIOEN ARAUBIDE JURIDIKOAREN ETA ADMINISTRAZIO PROZEDURA

ERKIDEAREN 30/1992 LEGEAREN ARABERA, HONAKO HAUEK EZ DIRA DERRIGORREZ ARRAZOITU BEHAR:

a. Epeak luzatzeko akordioak. b. Diskrezio-ahalez baliatuz emandako egintzak. c. Aurreko jardunean izandako irizpideen araberako egintzak. d. Arbitraje-prozedurak ebazten dituzten egintzak.

41. HERRI ADMINISTRAZIOEN ARAUBIDE JURIDIKOAREN ETA ADMINISTRAZIO PROZEDURA

ERKIDEAREN 30/1992 LEGEKO 57. ARTIKULUAN, NOLAKOA DA ADMINISTRAZIO EGINTZEN ATZERAERAGINA?

a. Salbuespenezkoa da. b. Debekatuta dago kasu guztietan. c. Ez da salbuespenezkoa, eta interesdunari ondorio mesedegarriak

dakarzkionean ematen da. d. Onartuta dago kasu guztietan.

42. HERRI ADMINISTRAZIOEN ARAUBIDE JURIDIKOAREN ETA ADMINISTRAZIO PROZEDURA

ERKIDEAREN 30/1992 LEGEKO 42. ARTIKULUAREN 5 ETA 6 ATALEN ARABERA, ZEIN KASUTAN ERABAKI DAITEKE EBATZI ETA JAKINARAZTEKO GEHIENEZKO EPEA LUZATZEA?

a. Edozein interesduni akatsak zuzen ditzan edo beharrezko diren agiriak eta

datuak bidal ditzan eskatu behar zaionean. b. Ebazpenaren nondik norakoak zehazteko beharrezko izanik, administrazio

berean zein beste batean organo bati txostena eskatu behar zaionean. c. Prozedura burutu aurretik Europako Erkidegoetako organoren batek nahitaez

zerbait esan behar duenean. d. Salbuespen modura, gertatutako ingurumariak argi arrazoituz, baina eskuerako

baliabide guztiak agortuta daudenean bakarrik.

Page 10: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

43. HERRI ADMINISTRAZIOEN ARAUBIDE JURIDIKOAREN ETA ADMINISTRAZIO PROZEDURA

ERKIDEAREN 30/1992 LEGEKO 42.6, 49 ETA 50 ARTIKULUETAN EZARRITAKOAREKIN BAT ETORRIZ, BAIEZTAPEN HAUETATIK ZEIN DA ZUZENA?

a. Prozeduraren presazko izapidetza adierazten duen akordioaren aurkako

errekurtsoa jar daiteke. b. Epea luzatzeko adierazten duen akordioaren aurkako errekurtsoa jar daiteke. c. Epea luzatzea ukatzen duen akordioaren aurkako errekurtsoa jar daiteke. d. Ezin da errekurtsorik jarri aipatutako akordio horien aurka.

44. HERRI ADMINISTRAZIOEN ARAUBIDE JURIDIKOAREN ETA ADMINISTRAZIO PROZEDURA

ERKIDEAREN 30/1992 LEGEKO 44. ARTIKULUAN EZARRITAKOAREN ARABERA, ADMINISTRAZIOAREN KABUZ HASITAKO PROZEDURETAN EBAZPEN ADIERAZIRIK EZ EGOTEAK HONAKO ERAGIN HAUEK IZANGO DITU:

a. Eskubideak aitortzea edo sortzea eratortzen bada prozeduratik, iraungitzea

izango da ondorioa. b. Administrazioa zehatzeko ahalez baliatzen den prozeduretan ezespena izango

da ondorioa. c. Administrazioa esku hartzeko ahalez baliatzen den prozeduretan, ondorio

kaltegarria sorraraz badezakete, ezespena izango da ondorioa. d. Administrazioa esku hartzeko ahalez baliatzen den prozeduretan, ondorio

kaltegarria edo zorra sorraraz badezakete, iraungitzea izango da ondorioa. 45. HERRI ADMINISTRAZIOEN ARAUBIDE JURIDIKOAREN ETA ADMINISTRAZIO PROZEDURA

ERKIDEAREN 30/1992 LEGEKO 43. ARTIKULUAN EZARRITAKOAREKIN BAT ETORRIZ, GORAKO ERREKURTSOA EPEA AMAITZEAREN ONDORIOZ EGINDAKO ESKABIDE BATEN PRESUNTZIOZKO EZESPENAREN AURKAKOA DENEAN:

a. Errekurtsoa onartutzat joko da, epe barruan ez bada espresuki ebazten. b. Errekurtsoa ezetsitzat joko da, epe barruan ez bada espresuki ebazten. c. Ezetsitzat joko da, presuntziozko egintzaren ziurtagiria eskatu ez bada. d. Onartutzat joko da, administrazioak ebazteko betebeharra dauka eta.

46. HERRI ADMINISTRAZIOEN ARAUBIDE JURIDIKOAREN ETA ADMINISTRAZIO PROZEDURA

ERKIDEAREN 30/1992 LEGEKO 43. ARTIKULUAN EZARRITAKOAREN BABESEAN, ADMINISTRAZIOAREN ISILTASUNAREN ONDORIOZ SORTUTAKO EGINTZA BAT MODU HONETAN BAINO EZIN DA EGIAZTATU:

a. Zuzenbidean onartutako edozein frogabidez. b. Presuntziozko egintzaren ziurtagiri bidez. Gehienez ere, hamar (10) eguneko

epean eman beharko da. c. Presuntziozko egintzaren ziurtagiri bidez. Gehienez ere, hamabost (15) eguneko

epean eman beharko da. d. Aurreko erantzun guztiak okerrak dira.

Page 11: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

47. HERRI ADMINISTRAZIOEN ARAUBIDE JURIDIKOAREN ETA ADMINISTRAZIO PROZEDURA

ERKIDEAREN 30/1992 LEGEKO 43. ARTIKULUAREN ARABERA:

a. Administrazio-isiltasunez onartzen denean, ondoren emandako ebazpen adieraziak baieztatu baino ezin dezake egin.

b. Administrazio-isiltasunez onartzen denean, ondoren emandako ebazpen adieraziak ez du inongo loturarik onartze horrekin.

c. Administrazio-isiltasunez ukatzen denean, ondoren emandako ebazpen adieraziak baieztatu baino ezin dezake egin.

d. Administrazio-isiltasunez ukatzen denean, ondoren emandako ebazpen adierazia ukatze horri lotuta gera daiteke.

48. HERRI ADMINISTRAZIOEN ARAUBIDE JURIDIKOAREN ETA ADMINISTRAZIO PROZEDURA

ERKIDEAREN 30/1992 LEGEKO 43. ARTIKULUAN XEDATUTAKOAREN ARABERA, GEHIENEZKO EPEA IGARO ETA EBAZPEN ADIERAZIA JAKINARAZI EZ BADA, INTERESDUNAK EDO INTERESDUNEK ZILEGI DUTE HONAKO PROZEDURA HAUETAN ESKARIA ADMINISTRAZIO-ISILTASUNEZ BAIETSITZAT JOTZEA:

a. Eske-eskubideaz baliatzeko prozeduretan. b. Eskaria administrazio-isiltasunez ezetsi izanaren aurka jarri den gorako errekurtsoa

epea igaro delako jarri bada. c. Egintza eta xedapenen aurka egiteko prozeduretan. d. Eskatzaileari edo beste norbaiti jabari publikoaren edo zerbitzu publikoaren

gaineko ahalmenak eskuratzen zaizkienean. 49. SEKTORE PUBLIKOAREN KONTRATUEI BURUZKO 30/2007 LEGEAREN ARABERA, HONAKO

ADIERAZPEN HAUETATIK, ZEIN EZ DA ZUZENA?

a. Obra-kontratuek, herri-lanen kontzesiorako kontratuek, zerbitzu publikoak kudeatzekoek, hornidurek eta zerbitzuek izaera administratiboa izango dute, baldin eta administrazio publiko batek egiten baditu.

b. Sektore publikoaren eta pribatuaren arteko lankidetza-kontratuek izaera administratiboa izango dute.

c. Finantza-zerbitzuen kontratuek izaera administratiboa izango dute, bai eta ikuskizunek eta helburutzat dutenak sormen eta interpretazio artistikoa eta literarioa.

d. Izaera pribatuko kontratuak izango dira administrazio publiko ez diren sektore publikoko erakunde eta entitateek egiten dituzten kontratuak.

Page 12: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

50. SEKTORE PUBLIKOAREN KONTRATUEI BURUZKO 30/2007 LEGEAREN 19. ARTIKULUAN

EZARRITAKOAREN ARABERA, ZEREN ARABERA ARAUTUKO DIRA ADMINISTRAZIO KONTRATUAK?

a. Kontratuak prestatu eta adjudikatzeari dagokionez, euren arau berezien

arabera; kontratuon eraginari eta kontratuok amaitzeari dagokionez, berriz, zuzenbide pribatuko arauen arabera. Horien osagarri gisa, Sektore Publikoaren Kontratuei buruzko Legea eta berau garatzeko xedapenak ezarriko dira.

b. Kontratuak prestatu, adjudikatu, eragina izan eta amaitzeari dagokionez, Sektore Publikoaren Kontratuei buruzko Legearen eta berau garatzeko xedapenen arabera. Horien osagarri, administrazio-zuzenbidearen gainerako arauak ezarriko dira, eta, halakorik ezean, zuzenbide pribatukoarenak.

c. Kontratuak prestatu eta adjudikatzeari dagokionez, zuzenbide pribatuko arauen arabera, eta kontratuon eraginari eta amaitzeari dagokionez, berriz, euren arau berezien arabera. Horien osagarri gisa, Sektore Publikoaren Kontratuei buruzko Legea eta berau garatzeko xedapenak aplikatuko dira.

d. Kontratuak prestatzeari, adjudikatzeari eta euren eraginari dagokionez, kontratuon arau berezien arabera; kontratuok amaitzeari dagokionez, berriz, zuzenbide pribatuko arauen arabera. Horien osagarri gisa, Sektore Publikoaren Kontratuei buruzko Legea eta berau garatzeko xedapenak aplikatuko dira.

51. SEKTORE PRIBATUKO KONTRATUEI BURUZKO 30/2007 LEGEAREN ARABERA, KONTRATU

HAUETATIK ZEIN DAUDE ERREGULAZIO HARMONIZATUAREN PEAN?

a. Administrazio-kontratu guztiak. b. Kontratu pribatu guztiak. c. Administrazio-kontratu jakin batzuk eta kontratu pribatu jakin batzuk. d. Administrazio-kontratu guztiak eta kontratu pribatu jakin batzuk.

52. SEKTORE PUBLIKOAREN KONTRATUEI BURUZKO 30/2007 LEGEAREN ARABERA,

ONDOREN AZALTZEN DIRENEN ARTEAN, ZEINETAN DU ADMINISTRAZIOAREKIKO AUZIEN JURISDIKZIOAK EBAZTEKO ESKUMENA?

a. Erregulazio harmonizatuaren pean dauden kontratu guztien prestakuntza,

adjudikazioa, eragina, gauzatzea eta amaitzea, edozein delarik erakunde kontratugilearen izaera.

b. Kontratu pribatu guztien prestakuntza, adjudikazioa, eragina, gauzatzea eta amaitzea, edozein delarik erakunde kontratugilearen izaera.

c. Erregulazio harmonizatuaren pean dauden kontratu guztien eragina, gauzatzea eta amaitzea, edozein delarik erakunde kontratugilearen izaera.

d. Administrazio-kontratuen ondorioak, betetzea eta amaitzea. 53. SEKTORE PUBLIKOAREN KONTRATUEI BURUZKO 30/2007 LEGEAREN 34. ARTIKULUAN

EZARRITAKOAREN ARABERA, HONAKO ESKUMEN HAUETATIK ZEIN EZIN DA ESKUORDETU?

a. Kontratatzeko eskumena. b. Kaltegarri deklaratzeko eskumena, salbu eta ez bada horren kontrako

xedapena beren-beregi ematen. c. Deuseztasuna deklaratzeko eskumena, salbu eta ez bada horren kontrako

xedapena beren-beregi ematen. d. Deuseztasuna gertatzean, kalteen ordaina erabakitzeko ahalmena.

Page 13: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

54. SEKTORE PUBLIKOAREN KONTRATUEI BURUZKO 30/2007 LEGEAREN 37. ARTIKULUAN

XEDATUTAKOAREN ARABERA, HONAKO HAUETATIK ZEINEN AURKA EZIN DA ERREKURTSO BEREZIRIK AURKEZTU?

a. 97. artikuluan arautzen den presazko izapidearen arabera eginiko adjudikazio-

prozeduretan emaniko egintzen aurka. b. Behin-behineko adjudikazio-erabakien aurka. c. Lizitazioa arautzeko orrien eta prestazioaren ezaugarriak ezartzen dituzten orrien

aurka. d. Aurreko prozedura bidez onartutako izapide-egintzen aurka, baldin eta

zuzenean edo zeharka erabakitzen badute exekuzioaren gainean, edo baldin eta prozedura jarraitzeko ezintasuna zehazten badute edo baldin eta babesgabetasuna edo kalte konponezina eragiten badiete legezko eskubide edo interesei.

55. HERRI ADMINISTRAZIOEN ARAUBIDE JURIDIKOAREN ETA ADMINISTRAZIO PROZEDURA

ERKIDEAREN 30/1992 LEGEKO 109. ARTIKULUAREN ARABERA, ADMINISTRAZIO-BIDEA AMAIARAZTEN DUTE:

a. Aukerako berraztertze-errekurtsoei buruzko ebazpenek. b. Gora jotzeko errekurtsoen eta berrikusteko errekurtsoen ebazpenek. c. 107.2 artikuluan aipatzen diren aurka egiteko prozeduren ebazpenek. d. Goian aipatutako ebazpen guztiak okerrak dira.

56. KONTUAN IZAN ZER EZARTZEN DUEN HERRI ADMINISTRAZIOEN ARAUBIDE

JURIDIKOAREN ETA ADMINISTRAZIO PROZEDURA ERKIDEAREN 30/1992 LEGEAK AUKERAKO BERRAZTERTZE-ERREKURTSOARI DAGOKIONEZ. HORREN ARABERA:

a. Administrazio-bidea amaitzen duten administrazio-egintzen aurka berraztertze-

errekurtsoa aurkeztu ahalko da. b. Administrazio-bidean irmo diren egintzen aurka berraztertze-errekurtsoa aurkeztu

ahalko da. c. Egintza bat eman duen organoari berari aurkez dakioke berraztertze-

errekurtsoa, edo hierarkikoki haren gainetik dagoenari. d. Berraztertze-errekurtsoa jartzeko epea hilabetekoa izango da, egintza adierazia

bada, eta bi hilekoa, egintza presuntziozkoa bada. 57. KONTUAN IZAN ZER EZARTZEN DUEN HERRI ADMINISTRAZIOEN ARAUBIDE

JURIDIKOAREN ETA ADMINISTRAZIO PROZEDURA ERKIDEAREN 30/1992 LEGEAK ADMINISTRAZIO-ERREKURTSOEI DAGOKIONEZ. HORREN ARABERA:

a. Berrikusteko errekurtso bereziaren gaineko ebazpena eman eta jakinarazteko,

gehien jota hilabeteko epea izango da. b. Gora jotzeko errekurtsoaren gaineko ebazpena eman eta jakinarazteko, gehien

jota hilabeteko epea izango da. c. Aukerako berraztertze-errekurtsoaren gaineko ebazpena eman eta

jakinarazteko, gehien jota hiru hileko epea izango da. d. Gora jotzeko errekurtsoaren gaineko ebazpena eman eta jakinarazteko, gehien

jota hiru hileko epea izango da.

Page 14: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

58. BALDIN ETA ADMINISTRAZIO-EBAZPEN BATEAN FUNTSEZKO ERAGINA IZAN BADUTE

EPAI IRMO BATEK FALTSUTZAT EMANIKO AGIRIEK EDO LEKUKOTASUNEK, ETA EZ BADA EPEAREN BARRUAN GORA JOTZEKO ERREKURTSORIK AURKEZTU, POSIBLE AL DA ERREKURTSOREN BAT AURKEZTEA, BABES HARTUTA HERRI ADMINISTRAZIOEN ARAUBIDE JURIDIKOAREN ETA ADMINISTRAZIO PROZEDURA ERKIDEAREN 30/1992 LEGEAK 118. ARTIKULUAN?

a. Ezin da inolako errekurtsorik aurkeztu, ez delako gora jotzeko errekurtsorik

aurkeztu, horretarako epearen barruan. b. Berrikusteko errekurtso berezia aurkez daiteke, epai irmoa eman eta hiru (3)

hilabeteko epean. c. Berrikusteko errekurtso berezia aurkez daiteke, epai irmoa eman eta lau (4)

urteko epean. d. Erreguzko errekurtso berezia aurkez daiteke, epai irmoa eman eta hiru (3)

hilabeteko epean. 59. HERRI ADMINISTRAZIOEN ARAUBIDE JURIDIKOAREN ETA ADMINISTRAZIO PROZEDURA

ERKIDEAREN 30/1992 LEGEAREN 114. ARTIKULUAN EZARRITAKOAREN BABESEAN, GORA JOTZEKO ERREKURTSOA AURKEZTEKO, ZEIN IZAERA IZANGO DUTE HERRI-ADMINISTRAZIOETAKO LANGILEAK HAUTATZEKO EPAIMAHAI ETA ORGANOEK?

a. Atxikita dauden organotik independenteak dira, haien jarduna arautu behar

duen autonomia funtzionalaren printzipioaren arabera. b. Atxikita dauden organoaren mendekoak dira, edo, inori atxikirik ez badaude,

epaimahaion burua aukeratu duenaren mendekoak. c. Atxikita dauden organoaren mendekoak dira, eta inoiz ez dira epaimahaion

burua aukeratu duenaren mendekoak. d. Atxikita dauden organotik independenteak dira, baina ez dira inoiz

epaimahaion burua aukeratu duen organotik independenteak. 60. HERRI ADMINISTRAZIOEN ARAUBIDE JURIDIKOAREN ETA ADMINISTRAZIO PROZEDURA

ERKIDEAREN 30/1992 LEGEAREN 118. ARTIKULUAN XEDATUTAKOAREN ARABERA, ADMINISTRAZIO-BIDETIK IRMOAK DIREN EKINTZEN AURKAKO BERRIKUSTEKO ERREKURTSO BEREZIA AURKEZTUKO DA AURKARATUTAKO EBAZPENA JAKINARAZI DEN EGUNETIK LAU URTEKO EPEAN, ONDOKO INGURUABARRETAKOREN BAT EMATEN DENEAN:

a. Gaia ebazteko funtsezko agiriak agertzea, ebazpenaren ondoren izan arren,

eta agiri horiek agerian jartzea badela akatsen bat errekurtsoa jaso zuen ebazpenean.

b. Ebazpena ematerakoan funtsezko eragina izan duten zenbait agiri edo lekukotasun, epai irmo batek, ebazpenaren aurretik edo ondoren, faltsuak direla adieraztea.

c. Egintzak ematerakoan egitezko errakuntzaren bat izan, eta espedienteari erantsitako agiriak ikusita jabetzea.

d. Prebarikazio, funtzionario-eroskeria, indarkeria, iruzurrezko azpikeria edo bestelako jokabide zigorgarri baten ondorioz ematea ebazpena, eta epai irmo batek hala aitortzea.

Page 15: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

61. EUSKAL FUNTZIO PUBLIKOARI BURUZKO 6/1989 LEGEAREN 81. ARTIKULUAN

EZARRITAKOAREN BABESEAN, ARAUZKO LAN JARDUNALDIAREN ETA FUNTZIONARIOAK BENETAN EGINDAKOAREN ARTEKO DIFERENTZIAK HONAKOA ERAGINGO DU:

a. Justifikatzen ez baldin bada behintzat, irabazien kenketa proportzionala, eta

hori ez da eragozpen izango diziplina-erantzukizun izateko, kasuari hala badagokio.

b. Justifikatzen ez bada, irabazien kenketa proportzionala baino ez. c. Irabazien kenketa proportzionala, hori ez delako bateragarria diziplina-

erantzukizunarekin. d. Justifikatzen ez baldin bada behintzat, diziplina-erantzukizuna. Zabaldutako

espedienteak zehaztuko du irabazietan egin beharreko kenketa. 62. EUSKAL FUNTZIO PUBLIKOARI BURUZKO 6/1989 LEGEAREN 70. ARTIKULUAN JASOTAKO

BAIMEN ORDAINDUEI DAGOKIENEZ, EUSKAL ADMINISTRAZIO PUBLIKOEK...

a. baimen hauentzako beste egoera batzuk eta aldi luzeagoak, edo horietaz baliatzeko baldintza hobeak ezarri ahal izango dituzte.

b. baimen hauentzako beste egoera batzuk ezarri ahal izango dituzte, baina ez aldi luzeagoak edo horietaz baliatzeko baldintza hobeak.

c. baimen hauentzako beste egoera batzuk eta aldi laburragoak ezarri ahal izango dituzte, baina inoiz ez horietaz baliatzeko baldintza hobeak.

d. baimen hauentzako aldi luzeagoak edo laburragoak ezarri ahal izango dituzte, baina inoiz ez horietaz baliatzeko baldintza hobeak.

63. EUSKAL FUNTZIO PUBLIKOARI BURUZKO 6/1989 LEGEAREN 81. ARTIKULUAREN

ARABERA, HIRURTEKOAK SORTU ETA ORDAINTZEAN ZER BALIO HARTUKO DA KONTUAN?

a. Hirurtekoa betetzen denean, funtzionarioa kide den Kidego edo Eskalako

taldeari dagokion balioa. b. Hirurtekoa betetzen denean, funtzionarioak finkatuta duen lanpostu-mailako

osagarriari dagokion balioa. c. Hirurtekoa betetzen denean, funtzionarioak betetzen duen lanpostuaren

ordainsari-mailari dagokion balioa. d. Aurreko hiru erantzunetako bat ere ez da zuzena.

64. EUSKAL FUNTZIO PUBLIKOARI BURUZKO 6/1989 LEGEAREN ARABERA, KONTZEPTU

HAUETATIK ZEIN DA APARTEKO ORDAINSARIEN ZATI?

a. Oinarrizko soldata soilik. b. Oinarrizko soldata eta lanpostu-mailaren osagarria. c. Oinarrizko soldata, lanpostu-mailaren osagarria eta osagarri berezia. d. Aurreko hiru erantzunetako bat ere ez da zuzena.

Page 16: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

65. EUSKAL FUNTZIO PUBLIKOARI BURUZKO 6/1989 LEGEAREN 79. ARTIKULUAREN

ARABERA...

a. emankortasun-osagarriaren xedea da etekin berezia, dedikazioa, ohiz kanpoko jarduna eta funtzionarioak bere lanpostuan jartzen duen ardura eta interesa ordaintzea.

b. emankortasun-osagarriaren xedea da etekin berezia, ohiz kanpoko jarduna, zailtasun tekniko berezia duten baldintzak eta funtzionarioak bere lanpostuan jartzen duen ardura eta interesa ordaintzea.

c. emankortasun-osagarriaren xedea da etekin berezia, ohiz kanpoko jarduna eta funtzionarioak bere lanpostuan jartzen duen ardura eta interesa ordaintzea.

d. emankortasun-osagarriaren xedea da etekin berezia, ohiz kanpoko jarduna, erantzukizuna eta funtzionarioak bere lanpostuan jartzen duen ardura eta interesa ordaintzea.

66. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 140. ETA 141. ARTIKULUETAN, TOKI ERAKUNDEEI

DAGOKIENEZ, JASOTA DAUDEN KONSTITUZIO-PRINTZIPIOAK HONAKO HAUEK DIRA, BESTEAK BESTE:

a. Jurisdikzio kontrola eta erantzukizuna. b. Deskontzentrazioa, hierarkia eta deszentralizazioa. c. Autonomia, antolaketa demokratikoa eta finantza-nahikotasuna. d. Publizitatea, eraginkortasuna eta gardentasuna.

67. TOKI ERAKUNDEEN AURREKONTUEN EGITURAREN ARABERA, GASTUEN SAILKAPEN

EKONOMIKOAN GASTU ARRUNTAk DIRA...

a. finantza-gastuak. b. inbertsio errealak. c. zerbitzu orokorrak. d. babes zibila eta herritarren segurtasuna.

68. ZEIN DA AURREKONTUAN GASTU GUZTIAK ETA SARRERA GUZTIAK JASO BEHAR DIRELA

DIOEN AURREKONTU-PRINTZIPIOA?

a. Aurrekontu-oreka. b. Batasuna. c. Espezialitate kuantitatiboa. d. Unibertsaltasuna.

Page 17: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

69. KONSTITUZIOAREN 134. ARTIKULUAN EZARRITAKOAREN ARABERA, HONAKO

BAIEZTAPEN HAUETATIK ZEIN EZ DA ZUZENA AURREKONTUEI DAGOKIENEZ?

a. Estatuaren Aurrekontu Orokorrak onetsi eta gero, Gobernuak ezin du lege-proiekturik aurkeztu aurrekontuko ekitaldi berberari buruz, gastu publikoa gehitzeko edo diru-sarrerak gutxitzeko.

b. Aurrekontuen legeak ezin du zergarik sortu. Halakoak alda ditzake, ordea, zerga-lege substantiboak horixe onartzen duenean.

c. Edozein proposamen edo zuzenketaren gainean, aurrekontuko kredituak gehitu edo diru-sarrerak gutxitzen badira, Gobernuak adostasuna eman beharko du proposamen edo zuzenketa horren izapideak egiteko.

d. Gobernuak Diputatuen Kongresuan aurkeztu beharko ditu Estatuaren Aurrekontu Orokorrak, aurreko urtekoak agortu baino hiru hilabete lehenago, gutxienez.

70. AURREKONTUAREN KONTZEPTUA EDOZEIN DELA ERE, ONDOKOETATIK ZEIN DA

AURREKONTU-ERAKUNDEAREN EZAUGARRIETAKO BAT?

a. Aurrekontua beti planifikatzen da egitarauen arabera. b. Aurrekontua beti planifikatzen da eginkizunen arabera. c. Aurrekontuak beti dauka iraupen zehatz bat. d. Aurrekontuak beti dauka sarrerei buruzko aurreikuspen mugatu bat.

71. AURREKONTUEN BARRUKO SARRERA PUBLIKOEN SAILKAPEN EKONOMIKOAN, ZEIN

ERAGIKETATAN SARTZEN DIRA TASA ETA PREZIO PUBLIKOAK?

a. Diruzaintzako eragiketetan. b. Finantza-eragiketetan. c. Kapital-eragiketetan. d. Eragiketa arruntetan.

72. PREZIO PUBLIKOA ETA TASA EZBERDINTZEKO AUKERA EMATEN DUTEN

EZAUGARRIETAKO BATZUK DIRA:

a. Baliokidetasuna. b. Derrigortasuna eta konkurrentziarik eza. c. Gaitasun ekonomikoa. d. Negoziazioa.

73. BIZKAIKO FORU ALDUNDIAREN TASA, PREZIO PUBLIKO ETA BESTELAKO ZERGA-

BALIABIDEEI BURUZKO 4/1990 FORU ARAUAREN ARABERA, ONDOKO KASUETATIK ZEINEK EZ DU ERAGITEN TASA BAT ORDAINTZEA?

a. Liburuak legeztatu eta zigilatzeak. b. Egintza juridiko dokumentatuek. c. Portu eta aireportuetako zerbitzuek. d. Interesdunak eskaturik, ziurtagiriak edo agiriak emateak.

Page 18: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

74. BIZKAIKO FORU ALDUNDIAREN TASA, PREZIO PUBLIKO ETA BESTELAKO ZERGA-

BALIABIDEEI BURUZKO 4/1990 FORU ARAUAREN ARABERA, ONDOKO GASTUETATIK ZEINTZUK HARTZEN DIRA KONTUAN TASEN ZENBATEKOA ZEHAZTEKO?

a. Zuzeneko gastuak. b. Zuzeneko gastuak eta finantza-izaerakoak. c. Zuzeneko eta zeharkako gastuak. d. Aurreko erantzun horietatik bat ere ez da zuzena.

75. EUSKAL HERRIAREN AUTONOMIA ESTATUTUAREN 11. ARTIKULUAREN ARABERA, EUSKAL

HERRIKO AUTONOMIA ERKIDEGOAK ESKUMENA DU ESTATUAREN OINARRIZKO LEGERIA LEGE BIDEZ GARATU ETA BERE LURRALDEAN BETEARAZTEKO, HONAKO GAI HAUETAN:

a. Ingurumenean eta ekologian. b. Bere autogobernu-erakundeen antolaketan, araubidean eta jardueran. c. Foru Zuzenbide Zibila eta Berezia gorde, aldatu eta garatzean. d. Nekazaritzan eta abeltzaintzan.

76. EUSKAL HERRIAREN AUTONOMIA ESTATUTUAREN 34. ARTIKULUAREN ARABERA, EUSKAL

HERRIKO JUSTIZIA ADMINISTRAZIOARI DAGOKIONEZ, HONAKO BAIEZTAPEN HAUETATIK ZEIN EZ DA ZUZENA?

a. Euskal Herriko Justizia Administrazioaren antolakuntza Aginte Judizialaren Lege

Organikoan aurrez ikusitakoarekin bat egituratuko da. b. Autonomia Erkidegoak probintziaz azpiko epai-barrutien antolaketan parte

hartuko du. c. Euskal Herriko Auzitegi Nagusiko presidentea Lehendakariak izendatuko du. d. Euskal Foru Zuzenbidea eta euskara jakitea lehentasunezko meritu izango dira.

77. EUSKAL HERRIAREN AUTONOMIA ESTATUTUAREN 10. ARTIKULUAN XEDATUTAKOAREN

ARABERA, EUSKAL AUTONOMIA ERKIDEGOAK EZ DU ESKUMEN ESKLUSIBOA HONAKO ARLO HAUETAN:

a. Euskal Herriko arrantza sektorearen antolakuntzan. b. Lurraldearen eta itsasbazterraren antolamenduan, hirigintzan eta etxebizitzan. c. Gizarte-laguntzan. d. Turismoan eta kiroletan. Aisian eta olgetan.

78. EUSKAL HERRIAREN AUTONOMIA ESTATUTUAREN 27. ARTIKULUAREN ARABERA, NORK

DU LEGEBILTZARREKO LEGEAK ALDARRIKATZEKO ARDURA?

a. Eusko Jaurlaritzako Lehendakariak. b. Eusko Legebiltzarreko lehendakariak. c. Erregeak. d. Diputatuen Kongresuak.

Page 19: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

79. EUSKAL AUTONOMIA ERKIDEGOAREKIKO EKONOMIA ITUNARI BURUZKO 12/2002

LEGEAREN 2. ARTIKULUAN EZARRITAKOAREN ARABERA, HONAKO BAIEZTAPEN HAUEN ARTETIK ZEIN EZ DA LURRALDE HISTORIKOEK EZARTZEN DUTEN ZERGA-SISTEMAK JARRAITU BEHARREKO PRINTZIPIO NAGUSIETAKO BAT?

a. Elkartasunarekiko begirunea behar da, Konstituzioan eta Autonomia Estatutuan

zehaztutako moduan. b. Lurralde historikoetako erakundeen arteko koordinazioa, zerga-sistemen

harmonizazioa eta elkarrekiko lankidetza behar dira, Eusko Legebiltzarrak helburu horiek betetze aldera emandako arauak betez.

c. Estatu espainiarrak izenpetuta eta berretsita dituen nazioarteko itun edo hitzarmenen menpe egon behar da zerga-sistema, eta gauza bera gertatuko da gerora beste halakoren bati atxikitzen bazaio.

d. Estatuko zerga-egitura orokorrarekiko berdintasuna. 80. EUSKAL AUTONOMIA ERKIDEGOAREKIKO EKONOMIA ITUNARI BURUZKO 12/2002

LEGEAREN 48. ARTIKULUAN EZARRITAKOAREN ARABERA, HONAKO BAIEZTAPEN HAUEN ARTETIK ZEIN EZ DA ESTATUAREN ETA EUSKADIREN ARTEKO FINANTZA-HARREMANEK JARRAITU BEHARREKO PRINTZIPIO NAGUSIETAKO BAT?

a. Autonomia Erkidegoak bere gain hartzen ez dituen Estatuaren zamak direla-

eta, Euskadik kontribuzioa egingo du, ekonomia-itunean zehaztu den eran. b. Estatuak aurrekontu-egonkortasunaren arloan hartzen dituen neurrien mende

egongo da. c. Euskadiko erakundeek euren eskumenak garatu eta erabiltzeko autonomia

izango dute zergen eta finantzen eremuetan. d. Elkartasunarekiko begirunea behar da, Konstituzioan eta Autonomia Estatutuan

zehaztutako moduan. 81. EUSKAL AUTONOMIA ERKIDEGOAREKIKO EKONOMIA ITUNARI BURUZKO 12/2002

LEGEAREN 1. ARTIKULUREN ARABERA, NORK ARAUTU ETA EZARRIKO DU EUSKAL AUTONOMIA ERKIDEGOKO ZERGA-ARAUBIDEA?

a. Eusko Jaurlaritzaren erakunde eskudunek. b. Estatuaren erakunde eskudunek, Estatuaren eskumen esklusiboa baita. c. Lurralde historikoetako erakunde eskudunek. d. Euskal Autonomia Erkidegoko Foru Ogasunak.

Page 20: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

82. AUTONOMIA ERKIDEGO OSORAKO ERAKUNDEEN ETA LURRALDE HISTORIKOETAKO

FORU ORGANOEN ARTEKO HARREMANEI BURUZKO 27/1983 LEGEAREN 5. ARTIKULUAN, PRINTZIPIO OROKORREI DAGOKIENEZ, EZARRITAKOAREN ARABERA, HONAKO HAU EZ DA ZUZENA:

a. Autonomia Erkidegoak Euskadiko udalerrien autonomia onartzen du. b. Gobernuak itunak egin ahal ditu foru aldundi bakoitzarekin, eta foru aldundiek

euren artean egin ahal dituzte. c. Foru aldundiek euren artean egiten dituzten itunen berri emango diote Eusko

Legebiltzarrari. d. Bakoitzari dagozkion eskumenen barruan, Euskadiko administrazioek

eraginkortasun eta koordinazio printzipioen arabera jardungo dute. 83. AUTONOMIA ERKIDEGO OSORAKO ERAKUNDEEN ETA LURRALDE HISTORIKOETAKO

FORU ORGANOEN ARTEKO HARREMANEI BURUZKO 27/1983 LEGEAREN 7. ARTIKULUAN EZARRITAKOAREN ARABERA, LURRALDE HISTORIKOEI DAGOKIE AUTONOMIA ERKIDEGO OSORAKO ERAKUNDEEK EMANDAKO ARAUAK GARATZEA ETA BETETZEA ARLO HAUETAN:

a. Euren Foru Organoen antolaketa, erregimena eta funtzionamendua. b. Udalen eta toki erakunde txikien hauteskunde-erregimena. c. Gizarte laguntza; nolanahi ere, Euskal Autonomia Erkidego osorako erakundeek

zuzeneko jarduna ere egin ahal izango dute. d. Kirola sustatzea. Eskola kiroleko programak eta guztiontzako kirola.

84. AUTONOMIA ERKIDEGO OSORAKO ERAKUNDEEN ETA LURRALDE HISTORIKOETAKO

FORU ORGANOEN ARTEKO HARREMANEI BURUZKO 27/1983 LEGEAN EZARRITAKOAREN BABESEAN, LURRALDE HISTORIKOAK BETEARAZLE DIREN ARLOETAN, BESTEAK BESTE, HONAKO AHALMENAK IZANGO DITUZTE:

a. Arauemailea. b. Arauak garatzekoa. c. Administratiboa, ikuskapena kenduta. d. Araudiak egitekoa.

85. AUTONOMIA ERKIDEGO OSORAKO ERAKUNDEEN ETA LURRALDE HISTORIKOETAKO

FORU ORGANOEN ARTEKO HARREMANEI BURUZKO 27/1983 LEGEAREN 13. ARTIKULUAN EZARRITAKOAREN BABESEAN, ZEIN DA EUSKO JAURLARITZAK FORU ALDUNDIEN ALDE EGITEN DUEN ESKUORDETZEAREN EZAUGARRIA?

a. Lurralde historikoetako foru organoek eskatzen dutenean baino ezin izango da

gauzatu. b. Eusko Jaurlaritzaren ekimenez baino ezin izango da gauzatu. c. Eusko Jaurlaritzak ez du beretzat ezer gordetzeko eskubiderik izango. d. Eskuordetzearen iraupena dekretu bidez ezarriko da.

Page 21: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

86. AUTONOMIA ERKIDEGO OSORAKO ERAKUNDEEN ETA LURRALDE HISTORIKOETAKO

FORU ORGANOEN ARTEKO HARREMANEI BURUZKO 27/1983 LEGEAREN 7. ARTIKULUAREN ARABERA, HONAKO HAUETATIK ZEIN EZ DA LURRALDE HISTORIKOEN ESKUMEN ESKLUSIBOA?

a. Lurralde Historikoaren interesekoak diren kultur erakundeak sortu eta

mantentzea. b. Suteen aurkako babesa. c. Errepide eta bideei buruzko plangintza eta proiektua egitea, horiek eraikitzea,

zaintzea, aldatzea, finantzatzea, erabiltzea eta ustiatzea. d. Mendiak, aprobetxamendua, baso-zerbitzuak, abereentzako bideak, larreak,

basozaintza eta nekazaritza eta basoko lurrak kontserbatu eta hobetzea. 87. EUSKARAREN ERABILERA NORMALIZATZEKO 10/1982 OINARRIZKO LEGEAREN 16.

ARTIKULUAREN ARABERA, EZ DA DERRIGORREZKOA IZANGO GURASO EDO TUTOREAK EDOTA, HALA DENEAN, IKASLEAK BERAK, AUKERATU EZ DUEN HIZKUNTZA OFIZIALA IRAKASTEA HONAKO IKASKETA HAUETAN:

a. Derrigorrezko bigarren hezkuntzara arte. b. Batxilergora arte. c. Unibertsitate mailako ikasketetan. d. Aurreko guztiak okerrak dira.

88. EUSKARAREN ERABILERA NORMALIZATZEKO 10/1982 OINARRIZKO LEGEAREN 7.

ARTIKULUAN EZARRITAKOAREN ARABERA, AUTONOMIA ERKIDEGOAREN MENPEKO ERREGISTRO PUBLIKOETAN, DOKUMENTUEN INSKRIPZIOA...

a. euskaraz egingo da. b. gazteleraz egingo da. c. dokumentuak idatzita dauden hizkuntza ofizialean egingo da. d. interesdunak aukeratzen duen hizkuntzan egingo da.

89. EUSKAL FUNTZIO PUBLIKOARI BURUZKO 6/1989 LEGEAREN 97. ARTIKULUAREN

ARABERA, NORI DAGOKIO EUSKAL ADMINISTRAZIO PUBLIKOETAKO LANPOSTUEN HIZKUNTZ ESKAKIZUNAK ZEHAZTEA?

a. Hizkuntza Politikarako Idazkaritza Nagusiari. b. Eusko Jaurlaritzari c. Herri Arduralaritzaren Euskal Erakundeari. d. Euskaltzaindiari.

90. BIZKAIKO LURRALDE HISTORIKOKO FORU-ERAKUNDEEN HAUTATZE, ANTOLAMENDU,

ARAUBIDE ETA FUNTZIONAMENDUARI BURUZKO 3/1987 FORU ARAUAREN 48. ARTIKULUAN EZARRITAKOAREN ARABERA:

a. Foru Aldundiak solidarioki erantzuten du Batzar Nagusien aurrean, berari eman

zaizkion interesen kudeaketari dagokionez. b. Foru Aldundia berau osatzen duen kide bakoitzaren erantzule politikoa da. c. Foru Aldundia bere kudeaketaren erantzule politikoa da. d. Foru Aldundia Ahaldun Nagusiaren kudeaketaren erantzule politikoa da.

Page 22: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

91. BIZKAIKO LURRALDE HISTORIKOKO FORU-ERAKUNDEEN HAUTATZE, ANTOLAMENDU,

ARAUBIDE ETA FUNTZIONAMENDUARI BURUZKO 3/1987 FORU ARAUKO 10. ARTIKULUAREN ARABERA, BATZAR NAGUSIETAKO MAHAIAREN OSAERA HONAKO HAU DA:

a. Lehendakaria, lehendakariordea eta idazkaria. b. Lehendakaria, lehendakariordea eta idazkari bi. c. Lehendakaria, lehendakariorde bi eta idazkari bi. d. Lehendakaria, lehendakariorde bi, kide bi eta idazkari bi.

92. BIZKAIKO LURRALDE HISTORIKOKO FORU-ERAKUNDEEN HAUTATZE, ANTOLAMENDU,

ARAUBIDE ETA FUNTZIONAMENDUARI BURUZKO 3/1987 FORU ARAUAN EZARRITAKOAREN ARABERA, BAIEZTAPEN HAUETATIK ZEIN EZ DA ZUZENA?

a. Batzar Nagusiek Foru Aldundiarengan eskuordetu dezakete Foru Dekretu

Arauemaileak emateko ahala, lurralde historikoko hauteskunde-erregimenari dagokionez.

b. Erakunde autonomoak (merkataritzakoak zein administraziokoak) eratzea foru arau bidez onesten da.

c. Foru Aldundiari dagokio foru sektore publikoko edozein entek foru sozietate publikoak sortzea onestea, bai sozietate berria eratuz, bai lehendik dagoen batean partaidetzak hartuz.

d. Foru Aldundiari dagokio besterentzea, foru lege eta arauen arabera, osoko balioa hiru milioi euro baino gutxiagoko ondasun higiezinak.

93. BIZKAIKO LURRALDE HISTORIKOKO FORU-ERAKUNDEEN HAUTATZE, ANTOLAMENDU,

ARAUBIDE ETA FUNTZIONAMENDUARI BURUZKO 3/1987 FORU ARAUAN EZARRITAKOAREN ARABERA, BAIEZTAPEN HAUETATIK ZEIN EZ DA ZUZENA?

a. Batzar Nagusiei dagokie toki korporazioen finantza-babeserako araudi orokorra

onestea, Ekonomia Itunaren Legearen 45. artikuluko 2. atalaren arabera. b. Foru Aldundia Ahaldun Nagusiak eta, gehienez ere, bederatzi foru diputatuk

osatzen dute. c. Batzar Nagusiek zentsura-mozioa onesten badute, Ahaldun Nagusiak kargua

utziko du, eta bertan sar daitekeen hautagaia Batzar Nagusiek izendatu dutela kontsideratuko da. Haren izendapena Batzar Nagusietako lehendakariak izenpetu eta berretsiko du, eta Bizkaiko Aldizkari Ofizialean eta Euskal Herriko Agintaritzaren Aldizkarian argitaratuko da.

d. Ahaldun Nagusiak, Foru Aldundiak aurretiaz erabakita, Batzar Nagusien aurrean bere egitarauari zein jendaurreko adierazpen orokorrari buruzko konfiantza-arazoa aurkeztu ahal izango du.

Page 23: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

94. EMAKUMEEN ETA GIZONEN ARTEKO BERDINTASUNERAKO 4/2005 LEGEKO 3.

ARTIKULUAN EZARRITAKOAREKIN BAT ETORRIZ, EMAKUMEEN ETA GIZONEN BENETAKO BERDINTASUN ERAGINKORRA LORTZEA SUSTATZE ALDERA, HERRI-AGINTEEK DENBORAN ONDO MUGATUTAKO BERARIAZKO NEURRI ZEHATZAK ABIARAZI BEHAR DITUZTE BIZITZAREN EREMU GUZTIETAN SEXUAREN ZIOZ GERTATZEN DIREN EGITATEZKO EZBERDINTASUNAK EZABATZEKO EDO MURRIZTEKO. ZEIN DA HORI LORTZEKO PRINTZIPIOA?

a. Aukera berdintasuna. b. Ekintza positiboa. c. Ordezkaritza orekatua. d. Genero-ikuspegiaren integrazioa.

95. ZEIN DA EMAKUMEEN ETA GIZONEN ARTEKO BERDINTASUNERAKO 4/2005 LEGEAREN

XEDEA?

a. Gizonen eta emakumeen arteko tratu eta aukera berdintasun eskubidea benetan gauzatzea.

b. Emakumeen eta gizonen arteko berdintasuna benetan gauzatzea. c. Gizonen eta emakumeen arteko tratuaren berdintasun eskubidea benetan

gauzatzea. d. Emakumeen eta gizonen arteko berdintasuna benetan gauzatzea,

emakumearen diskriminazioa ezabatuz.

96. HERRI ADMINISTRAZIOEN ARAUBIDE JURIDIKOAREN ETA ADMINISTRAZIO PROZEDURA ERKIDEAREN 30/1992 LEGEAK ARAUDITIK KANPO UZTEN DITU HONAKO HAUEK:

a. Zerga-arloko prozedurak. b. Herri administrazioen erantzukizuna eskatzeko prozedura. c. Administrazio guztien administrazio prozedura erkidea. d. Zehatzeko prozedura.

97. HERRI ADMINISTRAZIOEN ARAUBIDE JURIDIKOAREN ETA ADMINISTRAZIO PROZEDURA

ERKIDEAREN 30/1992 LEGEKO 44. ARTIKULUAN, ADMINISTRAZIOAREN KABUZ HASITAKO PROZEDURETAN, INTERESDUNARI EGOTZ LEKIOKEEN ARRAZOIREN BATEGATIK GELDIARAZTEN BADA PROZEDURA:

a. Prozeduraren iraupenari dagokion epearen zenbaketa eten egingo da. b. Prozedura iraungi egingo da. c. Interesdunaren asmoak ezetsitzat joko dira, epea igaro ondoren. d. Egintzak artxibatuko dira.

98. HERRI ADMINISTRAZIOEN KONTRATUEI BURUZKO 30/2007 LEGEKO 3. ARTIKULUAN

EZARRITAKOAREN ARABERA, LEGE HORRI DAGOKIONEZ, EZ DIRA HERRI ADMINISTRAZIO KONTSIDERATUKO HONAKO HAUEK:

a. Unibertsitate publikoak. b. Gizarte Segurantzaren erakunde kudeatzaileak eta zerbitzu erkideak. c. Estatuko enpresa-erakunde publikoak eta autonomia erkidegoen eta tokiko

erakundeen menpeko erakunde asimilatuak. d. Erakunde autonomiadunak.

Page 24: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

99. AUTONOMIA ERKIDEGO OSORAKO ERAKUNDEEN ETA LURRALDE HISTORIKOETAKO FORU ORGANOEN ARTEKO HARREMANEI BURUZKO 27/1983 LEGEAREN 7.A ARTIKULUAREN ARABERA, HONAKO HAUETATIK ZEIN EZ DA LURRALDE HISTORIKOEN ESKUMEN ESKLUSIBOA?

a. Babestutako natura-guneen administrazioa. b. Mendiak, aprobetxamendua, baso-zerbitzuak, abereentzako bideak eta

larreak, Autonomia Estatutuaren 10.8 artikuluaren arabera; basozaintza eta nekazaritza eta basoko lurrak kontserbatu eta hobetzea.

c. Probintziako eta udaletako ondasunen erregimena, herri jabarikoak zein ondare-ondasunak direla edo udalarenak zein komunalak direla.

d. Errepide eta bideei buruzko plangintza eta proiektua egitea, horiek eraikitzea, zaintzea, aldatzea, finantzatzea, erabiltzea eta ustiatzea.

100. EUSKAL FUNTZIO PUBLIKOARI BURUZKO 6/1989 LEGEAREN 69. ARTIKULUAREN

ARABERA, FUNTZIONARIOEN ESPEDIENTE INDIBIDUALARI DAGOKIONEZ, BAIEZTAPEN HAUETATIK ZEIN EZ DA ZUZENA?

a. Funtzionarioek euren espediente indibiduala nahi bezala ezagutu eta ikusteko

eskubidea dute. b. Funtzionarioek euren lanpostuarekin zerikusia duten titulazioak aurkeztu behar

dituzte, dagokien espediente indibidualean sartzeko. c. Funtzionarioek ez daukate euren espediente indibiduala ikusteko eskubidea. d. Funtzionarioek eskubidea dute euren espediente indibidualean dauden

edukiak ezagutzera eman ez daitezen. 101. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 53. ARTIKULUAN EZARRITAKOAREN ARABERA,

HERRITAR GUZTIEK AUZITEGI ARRUNTETAN ESKATU AHAL DUTE ESKUBIDE ETA ASKATASUN BATZUEN BABESA, HORRETARAKO LEHENTASUN- ETA SUMARIOTASUN-PRINTZIPIOETAN OINARRITUTAKO PROZEDURA ERABILIKO DELARIK. ZEIN DIRA ESKUBIDE ETA ASKATASUN HORIEK? a. 14. artikulutik 29.era bitartekoetan aitortutakoak. b. 15. artikulutik 29.era bitartekoetan aitortutakoak. c. 14. artikulutik 29.era bitartekoetan aitortutakoak eta kontzientzia eragozpena. d. “Oinarrizko eskubide eta eginbeharrak” izeneko I. Tituluan aitortutako guztiak.

102. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 90. ARTIKULUAN EZARRITAKOAREN ARABERA,

DIPUTATUEN KONGRESUAK LEGE ARRUNT EDO ORGANIKOAREN PROIEKTUA ONESTI ETA GERO, SENATUAK...

a. 2 hilabeteko epean onartuko du, testuan zuzenketarik sartu gabe. b. 2 hilabeteko epean onartuko du, baina testuan zuzenketak sartu beharko ditu. c. betoa jarriko du edo testuan zuzenketak sartuko ditu, beti ere bi hilabeteko

epean. d. betoa jar dezake edo testuan zuzenketak egin ditzake, bi hilabeteko epean

edo egutegiko hogei eguneko epe laburtuan, proiektuaren arabera.

Page 25: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

103. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 150. ARTIKULUAREN ARABERA, HONAKO BAIEZTAPEN HAUETATIK, ZEIN DA ZUZENA?

a. Lege organikoaren bidez, estatuak autonomia-erkidegoei transferitu edo

eskuordetu diezazkieke estatuaren titulartasunari dagozkion ahalmenak, baldin eta ahalmenok, beren izaera dela eta, transferitu edo eskuordetzeko modukoak badira.

b. Lege arrunt bidez, estatuak autonomia-erkidegoei transferitu edo eskuordetu diezazkieke estatuaren titulartasunari dagozkion ahalmenak, baldin eta ahalmenok, beren izaera dela eta, transferitu edo eskuordetzeko modukoak badira.

c. Lege organiko bidez, estatuak autonomia-erkidegoei transferitu edo eskuordetu diezaieke, estatuaren titulartasuneko gaietan, eurentzat legegintzako arauak emateko eskumena estatuko lege batek ezarritako printzipio, oinarri eta gidalerroen esparruan.

d. Lege arrunt bidez, estatuak autonomia-erkidegoei transferitu edo eskuordetu diezaieke, estatuaren titulartasuneko gaietan, eurentzat legegintzako arauak emateko eskumena estatuko lege batek ezarritako printzipio, oinarri eta gidalerroen esparruan.

104. HERRI ADMINISTRAZIOEN ARAUBIDE JURIDIKOAREN ETA ADMINISTRAZIO

PROZEDURA ERKIDEAREN LEGEKO 2. ARTIKULUAN EZARRITAKOAREN ARABERA, NORTASUN JURIDIKOA DUTEN ZUZENBIDE PUBLIKOKO ERAKUNDEEK, EDOZEIN HERRI ADMINISTRAZIORI LOTURIK EDO HORIEN MENDE DAUDENEAN:

a. Herri Administraziotzat joko dira, eta euren jarduera Herri Administrazioen

Araubide Juridikoaren eta Administrazio Prozedura Erkidearen Legearen arabera egingo dute, administrazio-ahalak erabiltzen dituztenean. Euren gainontzeko jarduera sortze-arauek ezartzen dutenaren araberakoa izango da.

b. Herri Administrazio kontsideratuko dira eta euren jarduera sortze-arauek bakarrik ezartzen dutenaren araberakoa izango da.

c. Herri Administraziotzat joko dira, eta euren jarduera dagokien administrazioak aldarrikatutako administrazio prozedurako arauen araberakoa bakarrik izango da.

d. Ez dira Herri Administrazio kontsideratuko, eta euren jarduera Herri Administrazioen Araubide Juridikoaren eta Administrazio Prozedura Erkidearen Legearen arabera egingo dute, administrazio-ahalak erabiltzen dituztenean. Euren gainontzeko jarduera sortze-arauek ezartzen dutenaren araberakoa izango da.

Page 26: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

105. HERRI ADMINISTRAZIOEN ARAUBIDE JURIDIKOAREN ETA ADMINISTRAZIO PROZEDURA ERKIDEAREN 30/1992 LEGEKO 72. ARTIKULUAREN ARABERA, ADMINISTRAZIO-PROZEDURA HASI AURRETIK, PREMIAZKO KASUAK BADIRA ETA TARTEKO DIREN INTERESAK BEHIN-BEHINEAN BABESTU BEHAR BADIRA, ADMINISTRAZIOAREN KABUZ NAHIZ INTERESDUNAK ESKATURIK, HARTU BEHARREKO NEURRIAK HARTU AHAL BALITU LEGE-MAILAKO ARAU BATEAN ESPRESUKI ADIERAZITAKO KASUETAN, NEURRI HORIEK BERRETSI, ALDATU EDO KENDU EGIN BEHARKO DIRA PROZEDURA HASTEKO ERABAKIAN. ZEIN EPETAN?

a. Neurriak hartu direnetik hasita, hurrengo bost egunen barruan. b. Neurriak hartu direnetik hasita, hurrengo hamar egunen barruan. c. Neurriak hartu direnetik hasita, hurrengo hamabost egunen barruan. d. Neurriak hartu direnetik hasita, hurrengo hogei egunen barruan.

106. HERRI ADMINISTRAZIOEN ARAUBIDE JURIDIKOAREN ETA ADMINISTRAZIO

PROZEDURA ERKIDEAREN 30/1992 LEGEKO 31. ARTIKULUAN EZARRITAKOAREN ARABERA, NORTZUK EZ DIRA KONTSIDERATZEN ADMINISTRAZIO PROZEDURAN INTERESDUN?

a. Prozedurari hasiera eman diotenak, eskubide edo bidezko interesen titular

modura. b. Euren legezko interesetan eragina jasan dezaketenak eta prozeduran sartzen

direnak, behin betiko ebazpenik egon ez den bitartean. c. Prozedura hasi ez duten arren, prozedura horretan hartutako erabakiaren

eragina jasan dezaketen eskubideak dituztenak. d. Euren legezko interesetan eragina jasan dezaketenak eta prozeduran sartzen

direnak, behin betiko ebazpena ematen denetik hilabeteko epean. 107. HERRI ADMINISTRAZIOEN ARAUBIDE JURIDIKOAREN ETA ADMINISTRAZIO

PROZEDURA ERKIDEAREN 30/1992 LEGEKO 48. ARTIKULUAN EZARRITAKOAREN ARABERA, EPE-KONTUETARAKO EGUN BAT BALIODUN EDO BALIOGABETZAT JOTZEAK ERAGINA DU LANTOKIETAKO JARDUERAN, LAN-ORDUEN ANTOLAKETAN ETA HERRITARREK ERREGISTROEZ BALIATZEKO DUTEN ESKUBIDEAN.

a. Egia. b. Gezurra. c. Kasu batzuetan. d. Aurrekoetatik, bat ere ez da zuzena.

108. HONAKO HAUETATIK ZEIN EZ DA ADMINISTRAZIO PROZEDURAREN ALDI BAT?

a. Hasiera. b. Konklusioa. c. Instrukzioa. d. Antolamendua.

Page 27: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

109. HERRI ADMINISTRAZIOEN ARAUBIDE JURIDIKOAREN ETA ADMINISTRAZIO PROZEDURA ERKIDEAREN 30/1992 LEGEKO 71. ARTIKULUAN EZARRITAKOAREN ARABERA, PROZEDURA HASTEKO ESKABIDEAK EZ BADITU ESKATUTAKO BALDINTZA GUZTIAK BETETZEN:

a. Interesdunari eskakizuna egingo zaio 10 eguneko epean akatsa zuzentzeko edo

aurkeztu ez dituen nahitaezko agiriak eramateko. Hala egiten ez badu, bere eskubideei uko egin diela ulertuko da.

b. Interesdunari eskakizuna egingo zaio 10 eguneko epean akatsa zuzentzeko edo aurkeztu ez dituen nahitaezko agiriak eramateko. Hala egin ezean, eskaeran atzera egin duela ulertuko da.

c. Interesdunari eskakizuna egingo zaio 15 eguneko epean akatsa zuzentzeko edo aurkeztu ez dituen nahitaezko agiriak eramateko. Hala egiten ez badu, bere eskubideei uko egin diela ulertuko da.

d. Interesdunari eskakizuna egingo zaio 15 eguneko epean akatsa zuzentzeko edo aurkeztu ez dituen nahitaezko agiriak eramateko. Hala egin ezean, eskaeran atzera egin duela ulertuko da.

110. SEKTORE PUBLIKOAREN KONTRATUEI BURUZKO 30/2007 LEGEAREN ARABERA, ZEIN

IZAERA IZAN DEZAKETE SEKTORE PUBLIKOAREN KONTRATUEK?

a. Izaera administratiboa soil-soilik. b. Izaera pribatua soil-soilik. c. Izaera administratiboa eta pribatua. d. Izaera administratiboa edo foru izaera.

111. HERRI ADMINISTRAZIOEN ARAUBIDE JURIDIKOAREN ETA ADMINISTRAZIO

PROZEDURA ERKIDEAREN 30/1992 LEGEKO 112. ARTIKULUAREN ARABERA, JATORRIZKO ESPEDIENTEAN JASO EZ DIREN BESTE EGITATE EDO AGIRI BATZUK HARTU BEHAR BADIRA KONTUAN, HORIEN BERRI EMANGO ZAIE INTERESDUNEI. ORDUAN, INTERESDUNEK EPE BAT IZANGO DUTE, ALEGAZIOAK EGITEKO ETA EGOKI IRITZITAKO DOKUMENTU ETA EGIAZTAGIRIAK AURKEZTEKO. ZENBAT EGUNEKO EPEA IZANGO DA?

a. Gutxienez, hamar egun; gehienez, hogeita hamar. b. Gutxienez, hamabost egun; gehienez, hogeita bost. c. Gutxienez, hamar egun; gehienez, hamabost. d. Gutxienez, hamar egun; gehienez, hogeita bost.

112. AURREKONTUEN BARRUKO GASTU PUBLIKOEN SAILKAPEN EKONOMIKOAN, ZEIN

GASTUTAN SARTZEN DIRA TRANSFERENTZIA ARRUNTAK?

a. Kapital-gastuetan. b. Eragiketa arruntetan. c. Finantza-gastuetan. d. Diruzaintza-gastuetan.

Page 28: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

113. ZER DA KONTRIBUZIO BEREZIEN ZERGA-EGITATEA?

a. Bereziki zergapekoari dagozkion, zergapekoarengan eragina duten edo zergapekoari onuraren bat ematen dioten zerbitzuak ematea, baldin eta zergapekoak bere borondatez eskatu edo jasotzekoak ez badira edo sektore pribatuak ematen ez baditu.

b. Bereziki zergapekoari dagozkion, zergapekoarengan eragina duten edo zergapekoari onuraren bat ematen dioten jarduerak egitea, baldin eta zuzenbide publikoaren araubidean, zergapekoak bere borondatez eskatu edo jasotzekoak ez badira edo sektore pribatuak ematen ez baditu.

c. Jabari publikoaren erabilera pribatiboa edo aprobetxamendu berezia. d. Zergapekoak onuraren bat edo bere ondasunen balioan gehikuntza bat

lortzea, herri lanak egiteagatik edo zerbitzu publikoak ezarri edo handitzeagatik. 114. EUSKAL HERRIAREN AUTONOMIA ESTATUTUAREN 34. ARTIKULUAN

EZARRITAKOAREN ARABERA, NORK IZENDATUKO DU EUSKAL HERRIKO AUZITEGI NAGUSIKO PRESIDENTEA?

a. Aginte Judizialaren Kontseilu Nagusiak. b. Lehendakariak. c. Espainiako Gobernuaren presidenteak. d. Erregeak.

115. BIZKAIKO LURRALDE HISTORIKOKO FORU-ERAKUNDEEN HAUTATZE, ANTOLAMENDU,

ARAUBIDE ETA FUNTZIONAMENDUARI BURUZKO 3/1987 FORU ARAUAREN 50. ARTIKULUAN EZARRITAKOAREN ARABERA, FORU ALDUNDIAREN ERANTZUKIZUN POLITIKOA HONELA ESKATUKO DA:

a. Zentsura-mozioaren bidez. b. Konfiantza-arazoaren bidez. c. Eskaerak eta/edo galderak eginda. d. Interpelazioen bidez.

Page 29: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

1. EL PUEBLO ESPAÑOL:

a. Ratificó la Constitución Española a través de las Cortes Generales el 6 de diciembre de 1978.

b. Aprobó la Constitución Española por referéndum el 6 de diciembre de 1978. c. Ratificó la Constitución Española el 6 de diciembre de 1978. d. Sancionó la Constitución Española a través del Rey el 6 de diciembre de 1978.

2. SEGÚN EL ARTÍCULO 7 DE LA CONSTITUCIÓN ESPAÑOLA, LOS SINDICATOS TIENEN

COMO FUNCIÓN: a. La representación de los trabajadores. b. La movilización de los trabajadores. c. La contribución a la defensa y promoción de los intereses económicos y

sociales que les son propios. d. El cauce de diálogo entre empresarios y trabajadores.

3. SEGÚN EL ARTÍCULO 23 DE LA CONSTITUCIÓN ESPAÑOLA, NO ES CIERTO QUE:

a. Se reconoce el derecho de reunión pacífica y sin armas. El ejercicio de este derecho no necesitará autorización previa.

b. Las asociaciones que persigan fines o utilicen medios tipificados como delito, son ilegales.

c. Los ciudadanos tienen el derecho a participar en los asuntos públicos solamente por medio de representantes, libremente elegidos en elecciones periódicas por sufragio universal.

d. La enseñanza básica es obligatoria y gratuita. 4. DE CONFORMIDAD CON LO ESTABLECIDO EN EL ARTÍCULO 53 DE LA CONSTITUCIÓN

ESPAÑOLA EL RECONOCIMIENTO, EL RESPETO Y LA PROTECCIÓN DE LOS PRINCIPIOS RECTORES DE LA POLÍTICA SOCIAL Y ECONÓMICA ENUNCIADOS EN EL CAPÍTULO TERCERO DEL TÍTULO PRIMERO:

a. Informará la legislación positiva, la práctica judicial y la actuación de los

poderes públicos. b. Vinculará al poder judicial. c. Vinculará al poder legislativo. d. Informará al poder legislativo y a todos los ciudadanos.

5. QUÉ CIRCUNSTANCIA DE LAS SIGUIENTES NO TIENE MENCIÓN EXPRESA EN EL

ARTÍCULO 14 DE LA CONSTITUCIÓN ESPAÑOLA COMO ELEMENTO DISCRIMINADOR:

a. La opinión. b. La edad. c. El nacimiento. d. La raza.

Page 30: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

6. SEGÚN EL ARTÍCULO 28 DE LA CONSTITUCIÓN ESPAÑOLA, SE LIMITA EL DERECHO A LA

HUELGA: a. Cuando se trate de los servicios generales. b. Cuando se trate de servicios públicos básicos. c. Cuando se trate del mantenimiento de los servicios esenciales de la

comunidad. d. En ningún caso se puede limitar el derecho a huelga.

7. SEGÚN LOS ARTÍCULOS 17.3 Y 55 DE LA CONSTITUCIÓN ESPAÑOLA, CUÁL DE ESTOS

DERECHOS NO PUEDE QUEDAR EN SUSPENSO CUANDO SE DECLARA UN ESTADO DE EXCEPCIÓN O SITIO:

a. Derecho de reunión y manifestación. b. Derecho a la huelga. c. Derecho a la asistencia de abogado al detenido. d. Todos los derechos pueden quedar en suspenso.

8. SEÑALE QUIÉN REFRENDA EL ACTO DEL REY POR EL QUE SE NOMBRA AL PRESIDENTE

DEL GOBIERNO TRAS LA VOTACIÓN DE INVESTIDURA, SEGÚN EL ARTÍCULO 64 DE LA CONSTITUCIÓN ESPAÑOLA:

a. El Ministro de Administraciones Públicas en funciones. b. El Presidente del Congreso de los Diputados. c. El Presidente del Senado. d. Los Presidentes del Congreso y del Senado.

9. DE CONFORMIDAD CON LO ESTABLECIDO EN EL ARTÍCULO 62 DE LA CONSTITUCIÓN

ESPAÑOLA, CUÁL DE LAS SIGUIENTES AFIRMACIONES NO ES CORRECTA:

a. Corresponde al Rey nombrar y separar a los miembros del Gobierno, a propuesta de su Presidente.

b. Corresponde al Rey el Alto Patronazgo de las Reales Academias. c. Corresponde al Rey, previa autorización del Gobierno, declarar la guerra y

hacer la paz. d. Corresponde al Rey sancionar y promulgar las leyes.

10. LA PROMULGACIÓN DE LAS LEYES AL AMPARO DE LO ESTABLECIDO EN EL ARTÍCULO

62 DE LA CONSTITUCIÓN ESPAÑOLA ES COMPETENCIA:

a. De las Cortes Generales. b. Del Gobierno. c. Del Rey después de que hayan sido sancionadas por las Cortes Generales. d. Del Rey junto con su sanción.

Page 31: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

11. CÚAL DE ESTAS FACULTADES NO OTORGA LA CONSTITUCIÓN ESPAÑOLA, EN SU

TÍTULO II, AL REY EN RELACIÓN CON LAS CORTES GENERALES:

a. Sancionar y promulgar las leyes. b. Convocar y disolver las Cortes Generales y convocar elecciones en los términos

previstos en la propia Constitución. c. Declarar la guerra y hacer la paz. d. Negociar los Tratados Internacionales.

12. SEGÚN EL ARTÍCULO 74 DE LA CONSTITUCIÓN ESPAÑOLA, EL CONGRESO Y EL

SENADO SE REÚNEN EN SESIÓN CONJUNTA, PARA:

a. Ejercer las competencias no legislativas que el Título II de la Constitución atribuye expresamente a las Cortes Generales.

b. Aprobar las Leyes Orgánicas. c. Convalidar los Decretos Leyes. d. Aprobar las Leyes de Bases.

13. DE CONFORMIDAD CON LO ESTABLECIDO EN EL ARTÍCULO 86 DE LA CONSTITUCIÓN

ESPAÑOLA, LOS DECRETOS-LEYES DEBERÁN SER SOMETIDOS A DEBATE Y VOTACIÓN DE TOTALIDAD: a. Al Congreso de los Diputados en el plazo de los quince días siguientes a su

promulgación. b. Al Congreso de los Diputados y al Senado en sesión conjunta en el plazo de los

quince días siguientes a su promulgación. c. Al Congreso de los Diputados en el plazo de los treinta días siguientes a su

promulgación. d. Al Congreso de los Diputados y al Senado en sesión conjunta en el plazo de los

treinta días siguientes a su promulgación. 14. EL DESARROLLO DE LOS DERECHOS FUNDAMENTALES Y LIBERTADES PÚBLICAS

CONTENIDAS EN EL TÍTULO I, CAPÍTULO II, SECCIÓN 1ª, DE LA CONSTITUCIÓN ESPAÑOLA SE LLEVARÁ A CABO:

a. Por Decreto-legislativo. b. Por Ley Orgánica. c. Sólo algunos Derechos Fundamentales se regularán por Ley Orgánica. d. Sólo los Derechos Fundamentales se regularán por Ley Orgánica.

15. CONFORME A LOS ARTÍCULOS 68.1 Y 69 DE LA CONSTITUCIÓN ESPAÑOLA, CUÁL DE

LAS SIGUIENTES AFIRMACIONES ES CIERTA:

a. En cada provincia se elegirán cuatro Senadores por sufragio universal, libre, igual, directo y secreto por los votantes de cada una de ellas, en los términos que señale una ley orgánica.

b. El Congreso se compone de un mínimo de 350 y un máximo de 450 Diputados, elegidos por sufragio universal, libre, igual, directo y secreto, en los términos que establezca la ley .

c. Las poblaciones de Ceuta y Melilla estarán representadas cada una de ellas por dos Diputados.

d. Las poblaciones de Ceuta y melilla elegirán cada una de ellas un Senador.

Page 32: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

16. CUÁL DE LAS SIGUIENTES AFIRMACIONES ES CIERTA CONFORME A LOS ARTÍCULOS 86

Y 87 DE LA CONSTITUCIÓN ESPAÑOLA:

a. En caso de extraordinaria y urgente necesidad el Gobierno podrá dictar disposiciones legislativas provisionales que tomarán la forma de Decretos Legislativos.

b. Las Asambleas de las Comunidades Autónomas podrán solicitar del Gobierno la adopción de un proyecto de ley o remitir a la Mesa del Congreso una proposición de ley, delegando ante dicha Cámara un máximo de tres miembros de la Asamblea encargados de su defensa.

c. Un decreto regulará las formas de ejercicio y requisitos de la iniciativa popular para la presentación de proposiciones de ley.

d. Corresponde únicamente al Gobierno, al Congreso y al Senado la iniciativa legislativa.

17. SEGÚN EL ARTÍCULO 113 DE LA CONSTITUCIÓN ESPAÑOLA, CUÁL DE LAS SIGUIENTES

AFIRMACIONES NO ES CORRECTA:

a. El Congreso de los Diputados puede exigir la responsabilidad política del Gobierno mediante la adopción por mayoría simple de la moción de censura.

b. La moción de censura deberá ser propuesta al menos por la décima parte de los Diputados, y habrá de incluir un candidato a la Presidencia del Gobierno.

c. La moción de censura no podrá ser votada hasta que transcurran cinco días desde su presentación. En los dos primeros días de dicho plazo podrán presentarse mociones alternativas.

d. Si la moción de censura no fuere aprobada por el Congreso, sus signatarios no podrán presentar otra durante el mismo periodo de sesiones.

18. DE CONFORMIDAD CON LO ESTABLECIDO EN EL ARTÍCULO 108 DE LA CONSTITUCIÓN

ESPAÑOLA, EL GOBIERNO RESPONDE SOLIDARIAMENTE EN SU GESTIÓN POLÍTICA ANTE:

a. Las Comisiones de Investigación que se nombren. b. El Congreso de los Diputados. c. El Congreso y el Senado en sesión conjunta. d. La Sala de lo Penal del Tribunal Supremo.

19. EL ÚNICO MEDIO DE CONTROL PARLAMENTARIO DE LA ACTIVIDAD DEL GOBIERNO ES:

a. La cuestión de confianza. b. La moción de censura. c. Las interpelaciones. d. Ninguna es cierta.

20. LA DURACIÓN MÁXIMA DEL ESTADO DE EXCEPCIÓN AL AMPARO DE LO ESTABLECIDO

EN EL ARTÍCULO 116 DE LA CONSTITUCIÓN ESPAÑOLA ES DE:

a. 30 días prorrogables. b. 30 días improrrogables. c. 15 días prorrogables. d. 15 días improrrogables.

Page 33: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

21. CONFORME AL ARTÍCULO 116.5 DE LA CONSTITUCIÓN ESPAÑOLA, EL PRESIDENTE DEL

GOBIERNO, PREVIA DELIBERACIÓN DEL CONSEJO DE MINISTROS, Y BAJO SU EXCLUSIVA RESPONSABILIDAD, PROCEDERÁ A LA DISOLUCIÓN DEL CONGRESO: a. Cuando el Gobierno haya declarado el estado de alarma. b. Cuando el Gobierno haya declarado el estado de sitio. c. Cuando el Gobierno haya declarado el estado de excepción. d. No puede hacerlo ni en a), ni en b) ni en c).

22. SEGÚN EL ARTÍCULO 148 DE LA CONSTITUCIÓN ESPAÑOLA, LAS COMUNIDADES

AUTÓNOMAS NO PODRÁN ASUMIR COMPETENCIAS EN MATERIA DE:

a. Ordenación del territorio, urbanismo y vivienda. b. Legislación laboral. c. Los montes y aprovechamiento forestales. d. La artesanía.

23. DE CONFORMIDAD CON LO ESTABLECIDO EN EL ARTÍCULO 150 DE LA CONSTITUCIÓN

ESPAÑOLA, LEYES MARCO SON:

a. Leyes de Transferencia. b. Leyes de Delegación. c. Leyes estatales. d. Todas las respuestas son ciertas.

24. AL AMPARO DE LO ESTABLECIDO EN EL ARTÍCULO 150 DE LA CONSTITUCIÓN

ESPAÑOLA, LAS LEYES DE DELEGACIÓN SON:

a. Leyes estatales Orgánicas. b. Leyes de Transferencia. c. Leyes ordinarias. d. Leyes Marco.

25. LOS ESTATUTOS DE AUTONOMÍA, COMO NORMAS JURIDÍCAS EN RELACIÓN CON LAS

DEMÁS FUENTES DEL DERECHO:

a. Son normas jurídicas igual en rango a la Constitución. b. Su fuerza normativa es superior a todas las demás normas estatales ordinarias u

orgánicas. c. Su fuerza normativa es igual a todas las demás normas estatales ordinarias u

orgánicas. d. Su fuerza normativa es inferior a todas las demás normas estatales ordinarias.

Page 34: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

26. CONFORME AL ARTÍCULO 155 DE LA CONSTITUCIÓN ESPAÑOLA, SI UNA COMUNIDAD

AUTÓNOMA NO CUMPLIERE LAS OBLIGACIONES QUE LA CONSTITUCIÓN U OTRAS LEYES LE IMPONGAN, O ACTUARE DE FORMA QUE ATENTE GRAVEMENTE AL INTERÉS GENERAL DE ESPAÑA, EL GOBIERNO, PREVIO REQUERIMIENTO AL PRESIDENTE DE LA COMUNIDAD AUTONOMA , Y SI DICHO REQUERIMIENTO NO FUESE ATENDIDO, PODRÁ ADOPTAR LAS MEDIDAS NECESARIAS PARA OBLIGAR A AQUELLA AL CUMPLIMIENTO FORZOSO DE DICHAS OBLIGACIONES O PARA LA PROTECCIÓN DEL MENCIONADO INTERÉS GENERAL, SI LO APRUEBA:

a. La mayoría absoluta de las Cortes Generales. b. La mayoría absoluta del Congreso. c. La mayoría absoluta del Congreso y la mayoría simple del Senado. d. La mayoría absoluta del Senado.

27. NO ES FUENTE INDIRECTA DE DERECHO PÚBLICO:

a. Los Tratados Internacionales. b. La Jurisprudencia. c. La Costumbre. d. La doctrina científica.

28. DE CONFORMIDAD CON EL ARTÍCULO 85 DE LA CONSTITUCIÓN ESPAÑOLA, LAS

DISPOSICIONES CON RANGO DE LEY DICTADAS POR EL GOBIERNO EN VIRTUD DE DELEGACIÓN CONFERIDA POR LAS CORTES GENERALES RECIBEN EL TÍTULO DE:

a. Leyes de bases. b. Leyes ordinarias. c. Decretos-leyes. d. Decretos Legislativos.

29. EL PRINCIPIO DE RESERVA DE LEY SIGNIFICA QUE CIERTAS MATERIAS SÓLO PUEDEN

SER REGULADAS POR:

a. Ley Ordinaria u Orgánica. b. Ley Orgánica y no por Ley Ordinaria. c. Real Decreto Ley. d. Real Decreto Legislativo.

30. UNA DISPOSICIÓN NORMATIVA DE CARÁCTER GENERAL DICTADA POR LA

ADMINISTRACIÓN Y CON RANGO INFERIOR A LA LEY ES:

a. Un acto administrativo singular. b. Un acto administrativo general. c. Un reglamento. d. Una orden ministerial.

Page 35: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

31. CUÁL DE LOS SIGUIENTES EJEMPLOS NO ES DE ADMINISTRADO CUALIFICADO:

a. Un concesionario de servicios públicos. b. Un funcionario. c. Un ciudadano cualquiera. d. Un preso.

32. EL NOMBRAMIENTO DE UN FUNCIONARIO ES UN ACTO:

a. Declarativo. b. De trámite. c. Discrecional. d. Constitutivo.

33. LOS ACTOS DICTADOS POR UN ÓRGANO INCOMPETENTE POR RAZÓN DE LA MATERIA:

a. Son anulables. b. Son nulos, aunque pueden convalidarse por el órgano superior jerárquico. c. Son nulos de pleno derecho. d. Son irregulares.

34. DESDE EL PUNTO DE VISTA PROCESAL LOS ACTOS ADMINISTRATIVOS SE PUEDEN

DISTINGUIR EN:

a. Actos que no causan estado, actos firmes o consentidos y actos confirmatorios, así como sus contrarios.

b. Actos reglados y actos discrecionales. c. Actos expresos y actos presuntos. d. Actos favorables y actos de gravamen.

35. DE ACUERDO CON LO ESTABLECIDO EN EL ARTÍCULO 2 DE LA LEY 30/1992 DE

RÉGIMEN JURÍDICO DE LAS ADMINISTRACIONES PÚBLICAS Y DEL PROCEDIMIENTO ADMINISTRATIVO COMÚN, LAS ENTIDADES DE DERECHO PÚBLICO CON PERSONALIDAD JURÍDICA PROPIA VINCULADAS O DEPENDIENTES DE CUALQUIERA DE LAS ADMINISTRACIONES PÚBLICAS:

a. Tendrán la consideración de Administración Pública y sujetarán su actividad a

la Ley de Régimen Jurídico de las Administraciones Públicas y del Procedimiento Administrativo Común cuando ejerzan potestades administrativas, sometiéndose en el resto de su actividad a lo que dispongan sus normas de creación.

b. Tendrán la consideración de Administración Pública y sujetarán su actividad únicamente a lo que dispongan sus normas de creación.

c. Tendrán la consideración de Administración Pública y sujetarán su actividad únicamente a las normas de procedimiento administrativo que haya promulgado la Administración a la que pertenezcan.

d. No tendrán la consideración de Administración Pública y sujetarán su actividad a la Ley de Régimen Jurídico de las Administraciones Públicas y del Procedimiento Administrativo Común cuando ejerzan potestades administrativas, sometiéndose en el resto de su actividad a lo que dispongan sus normas de creación.

Page 36: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

36. AL AMPARO DE LO ESTABLECIDO EN EL ARTÍCULO 3 DE LA LEY 30/1992 DE RÉGIMEN

JURÍDICO DE LAS ADMINISTRACIONES PÚBLICAS Y DEL PROCEDIMIENTO ADMINISTRATIVO COMÚN, LAS ADMINISTRACIONES PÚBLICAS EN SUS RELACIONES CON LOS CIUDADANOS ACTÚAN DE CONFORMIDAD CON LOS PRINCIPIOS DE:

a. Buena fe b. Personalidad jurídica única. c. Eficacia, jerarquía, descentralización, desconcentración y coordinación. d. Transparencia y participación.

37. SE ENTIENDE A LOS EFECTOS DE LA LEY 30/1992 DE RÉGIMEN JURÍDICO DE LAS

ADMINISTRACIONES PÚBLICAS Y DEL PROCEDIMIENTO ADMINISTRATIVO COMÚN, POR ADMINISTRACIÓN PÚBLICA:

a. La Administración General del Estado y las Administraciones de las

Comunidades Autónomas, únicamente. b. La Administración General del Estado, las Administraciones de las

Comunidades Autónomas y las Entidades que integran la Administración Local, únicamente.

c. La Administración General del Estado, las Administraciones de las Comunidades Autónomas y las Entidades que integran la Administración Local, así como las Entidades de Derecho Público con personalidad jurídica propia vinculadas o dependientes de las anteriores.

d. La Administración General del Estado, las Administraciones de las Comunidades Autónomas y las Entidades que integran la Administración Local, así como las Entidades de Derecho Público con personalidad jurídica propia vinculadas o dependientes de las anteriores cuando esas no ejerzan potestades administrativas.

38. DE ACUERDO CON LO ESTABLECIDO EN EL ARTÍCULO 49 DE LA LEY 30/1992 DE

RÉGIMEN JURÍDICO DE LAS ADMINISTRACIONES PÚBLICAS Y DEL PROCEDIMIENTO ADMINISTRATIVO COMÚN LA ADMINISTRACIÓN PODRÁ CONCEDER UNA AMPLIACIÓN DE LOS PLAZOS ESTABLECIDOS:

a. Que no exceda de la mitad de los mismos, si las circunstancias lo aconsejan y

con ello no se perjudican derechos de tercero. b. Que no exceda de diez días, si las circunstancias lo aconsejan y con ello no se

perjudican derechos de tercero. c. Por un tiempo igual al del plazo de que se trate, si las circunstancias lo

aconsejan y con ello no se perjudican derechos de tercero. d. Que no exceda de cinco días, si las circunstancias lo aconsejan y con ello no se

perjudican derechos de tercero.

Page 37: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

39. AL AMPARO DE LO ESTABLECIDO EN EL ARTÍCULO 48 DE LA LEY 30/1992 DE RÉGIMEN

JURÍDICO DE LAS ADMINISTRACIONES PÚBLICAS Y DEL PROCEDIMIENTO ADMINISTRATIVO COMÚN, CUANDO LOS PLAZOS SE SEÑALEN POR DÍAS SE ENTIENDE QUE ÉSTOS SON:

a. Naturales sin excepción alguna. b. Hábiles salvo que reglamentariamente se señale otra cosa. c. Naturales salvo que por Ley o normativa comunitaria europea no se exprese

otra cosa. d. Hábiles salvo que por Ley o normativa comunitaria europea no se exprese otra

cosa. 40. DE ACUERDO CON LA LEY 30/1992 DE RÉGIMEN JURÍDICO DE LAS ADMINISTRACIONES

PÚBLICAS Y DEL PROCEDIMIENTO ADMINISTRATIVO COMÚN, NO EXISTE OBLIGACIÓN DE MOTIVAR:

a. Los acuerdos de ampliación de plazos. b. Los actos que se dicten en el ejercicio de potestades discrecionales. c. Los actos que sean conformes al criterio seguido en actuaciones precedentes. d. Los actos que resuelven procedimientos de arbitraje.

41. EN EL ARTÍCULO 57 DE LA LEY 30/1992 DE RÉGIMEN JURÍDICO DE LAS

ADMINISTRACIONES PÚBLICAS Y PROCEDIMIENTO ADMINISTRATIVO COMÚN, LA EFICACIA RETROACTIVA DE LOS ACTOS ADMINISTRATIVOS:

a. Se considera excepcional. b. Está prohibida en todos los casos. c. No se considera excepcional y se aplica siempre que se generan efectos

favorables al interesado. d. Se permite en todos los casos.

42. CONFORME AL ARTÍCULO 42 APARTADOS 5 Y 6 DE LA LEY 30/1992 DE RÉGIMEN

JURÍDICO DE LAS ADMINISTRACIONES PÚBLICAS Y DEL PROCEDIMIENTO ADMINISTRATIVO COMÚN, PODRÁ ACORDARSE LA AMPLIACIÓN DEL PLAZO MÁXIMO DE RESOLUCIÓN Y NOTIFICACIÓN:

a. Cuando deba requerirse a cualquier interesado para la subsanación de

deficiencias y la aportación de documentos y otros elementos de juicio necesarios.

b. Cuando deban solicitarse informes que sean preceptivos y determinantes del contenido de la resolución a órganos de la misma o distinta Administración.

c. Cuando deba obtenerse un pronunciamiento previo y preceptivo de un órgano de las Comunidades Europeas.

d. Excepcionalmente, mediante motivación clara de las circunstancias concurrentes y sólo una vez agotados todos los medios a disposición posibles.

Page 38: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

43. CONFORME A LO ESTABLECIDO EN LOS ARTÍCULOS 42.6, 49 Y 50 DE LA LEY 30/1992,

DE RÉGIMEN JURÍDICO DE LAS ADMINISTRACIONES PÚBLICAS Y DEL PROCEDIMIENTO ADMINISTRATIVO COMÚN, CUÁL DE LAS SIGUIENTES AFIRMACIONES ES CORRECTA :

a. Cabe recurso contra el acuerdo que declare la aplicación de la tramitación

de urgencia del procedimiento. b. Cabe recurso contra el acuerdo que declare la ampliación de plazo. c. Cabe recurso contra el acuerdo que deniegue la ampliación de plazo. d. No cabe recurso contra ninguno de dichos acuerdos.

44. DE ACUERDO CON LO ESTABLECIDO EN EL ARTÍCULO 44 DE LA LEY 30/1992 DE

RÉGIMEN JURÍDICO DE LAS ADMINISTRACIONES PÚBLICAS Y DEL PROCEDIMIENTO ADMINISTRATIVO COMÚN, LA FALTA DE RESOLUCIÓN EXPRESA EN PROCEDIMIENTOS INICIADOS DE OFICIO PRODUCIRÁ LOS SIGUIENTES EFECTOS:

a. En procedimientos de los que pudiera derivarse el reconocimiento o la

constitución de derechos se producirá la caducidad. b. En procedimientos en que la Administración ejercite potestades sancionadoras

se producirá la desestimación. c. En procedimientos en que la Administración ejercite potestades de

intervención, susceptibles de producir efectos desfavorables, se producirá la desestimación.

d. En procedimientos en que la Administración ejercite potestades de intervención, susceptibles de producir efectos desfavorables o de gravamen, se producirá la caducidad.

45. DE CONFORMIDAD CON LO ESTABLECIDO EN EL ARTÍCULO 43 DE LA LEY 30/1992 DE

RÉGIMEN JURÍDICO DE LAS ADMINISTRACIONES PÚBLICAS Y DEL PROCEDIMIENTO ADMINISTRATIVO COMÚN, CUANDO EL RECURSO DE ALZADA SE HAYA INTERPUESTO CONTRA LA DESESTIMACIÓN PRESUNTA DE UNA SOLICITUD POR EL TRANSCURSO DEL PLAZO SE ENTENDERÁ:

a. Estimado el recurso si no se dictase resolución expresa dentro de plazo. b. Desestimado el recurso si no se dictase resolución expresa dentro de plazo. c. Desestimado, salvo que se haya solicitado certificación de acto presunto. d. Estimado en todo caso porque la Administración tiene obligación de resolver.

46. AL AMPARO DE LO ESTABLECIDO EN EL ARTÍCULO 43 DE LA LEY 30/1992 DE RÉGIMEN

JURÍDICO DE LAS ADMINISTRACIONES PÚBLICAS Y DEL PROCEDIMIENTO ADMINISTRATIVO COMÚN, LA EXISTENCIA DE UN ACTO PRODUCIDO POR SILENCIO ADMINISTRATIVO PUEDE SER ACREDITADA ÚNICAMENTE:

a. Por cualquier medio de prueba admitido en Derecho. b. Por un certificado de acto presunto el cual deberá emitirse en el plazo máximo

de diez (10) días. c. Por un certificado de acto presunto el cual deberá emitirse en el plazo máximo

de quince (15) días. d. Todas las respuestas son falsas.

Page 39: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

47. CONFORME AL ARTÍCULO 43 DE LA LEY 30/1992 DE RÉGIMEN JURÍDICO DE LAS

ADMINISTRACIONES PÚBLICAS Y PROCEDIMIENTO ADMINISTRATIVO COMÚN, EN LOS CASOS DE:

a. Estimación por silencio, una resolución expresa posterior sólo puede

confirmarla. b. Estimación por silencio, una resolución expresa posterior no tiene vinculación

alguna con tal estimación. c. Desestimación por silencio, una resolución expresa posterior sólo puede

confirmarla. d. Desestimación por silencio, una resolución expresa posterior puede quedar

vinculada a esa desestimación. 48. CONFORME A LO DISPUESTO EN EL ARTÍCULO 43 DE LA LEY 30/1992 DE RÉGIMEN

JURÍDICO DE LAS ADMINISTRACIONES PÚBLICAS Y DEL PROCEDIMIENTO ADMINISTRATIVO COMÚN, EL VENCIMIENTO DEL PLAZO MÁXIMO SIN HABERSE NOTIFICADO RESOLUCIÓN EXPRESA LEGITIMA AL INTERESADO O INTERESADOS QUE HUBIERAN DEDUCIDO LA SOLICITUD PARA ENTENDERLA ESTIMADA EN LOS SIGUIENTES PROCEDIMIENTOS:

a. Cuando se trate del ejercicio del derecho de petición. b. Cuando el recurso de alzada se haya interpuesto contra la desestimación por

silencio administrativo de una solicitud por el transcurso del plazo. c. Procedimientos de impugnación de actos y disposiciones. d. Cuando se transfieran al solicitante o a terceros facultades relativas al dominio

público. 49. SEGÚN LA LEY 30/2007 DE CONTRATOS DEL SECTOR PÚBLICO, SEÑALE CUÁL DE LAS

SIGUIENTES AFIRMACIONES NO ES CORRECTA:

a. Tendrán carácter administrativo, siempre que se celebren por una Administración pública, los contratos de obra, concesión de obra pública, gestión de servicios públicos, suministros y servicios.

b. Tendrán carácter administrativo los contratos de colaboración entre el sector público y el sector privado.

c. Tendrán carácter administrativo los contratos de servicios financieros y los que tengan por objeto la creación e interpretación artística y literaria, así como los espectáculos.

d. Tendrán consideración de contratos privados los celebrados por los entes, organismos y entidades del sector público que no reúnan la condición de Administración pública.

Page 40: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

50. DE ACUERDO CON LO ESTABLECIDO EN EL ARTÍCULO 19 DE LA LEY 30/2007 DE

CONTRATOS DEL SECTOR PÚBLICO, LOS CONTRATOS ADMINISTRATIVOS SE REGIRÁN:

a. En cuanto a su preparación y adjudicación por sus normas específicas y en cuanto a sus efectos y extinción por las normas de derecho privado, aplicándose supletoriamente la Ley de Contratos del Sector Público y sus disposiciones de desarrollo.

b. En cuanto a su preparación, adjudicación, efectos y extinción, por la Ley de Contratos del Sector Público y sus disposiciones de desarrollo; supletoriamente se aplicarán las restantes normas de derecho administrativo y, en su defecto, las normas de derecho privado.

c. En cuanto a su preparación y adjudicación por las normas de derecho privado y en cuanto a sus efectos y extinción por sus normas específicas, aplicándose supletoriamente la Ley de Contratos del Sector Público y sus disposiciones de desarrollo.

d. En cuanto a su preparación, adjudicación y efectos por sus normas específicas y en cuanto a su extinción por las normas de derecho privado, aplicándose supletoriamente la Ley de Contratos del Sector Público y sus disposiciones de desarrollo.

51. DE CONFORMIDAD CON LA LEY 30/2007 DE CONTRATOS DEL SECTOR PÚBLICO, SON

CONTRATOS SUJETOS A UNA REGULACIÓN ARMONIZADA:

a. Todos los contratos administrativos. b. Todos los contratos privados. c. Determinados contratos administrativos y determinados contratos privados. d. Todos los contratos administrativos y determinados contratos privados.

52. DE CONFORMIDAD CON LA LEY 30/2007 DE CONTRATOS DEL SECTOR PÚBLICO, EL

ORDEN JURISDICCIONAL CONTENCIOSO-ADMINISTRATIVO ES EL COMPETENTE PARA RESOLVER LAS CUESTIONES LITIGIOSAS RELATIVAS A:

a. La preparación, adjudicación, efectos, cumplimiento y extinción de todos los

contratos sujetos a una regulación armonizada, cualquiera que sea la naturaleza del ente contratante.

b. La preparación, adjudicación, efectos, cumplimiento y extinción de todos los contratos privados, cualquiera que sea la naturaleza del ente contratante.

c. Los efectos, cumplimiento y extinción, de todos los contratos sujetos a una regulación armonizada, cualquiera que sea la naturaleza del ente contratante.

d. Los efectos, cumplimiento y extinción de los contratos administrativos. 53. CONFORME A LO ESTABLECIDO EN EL ARTÍCULO 34 DE LA LEY 30/2007 DE CONTRATOS

DEL SECTOR PÚBLICO, CUÁL DE LAS SIGUIENTES NO ES DELEGABLE:

a. La competencia para contratar. b. La competencia para declarar la lesividad, salvo determinación expresa en

contrario. c. La competencia para declarar la nulidad, salvo determinación expresa en

contrario. d. La facultad de acordar una indemnización por perjuicios en caso de nulidad.

Page 41: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

54. CONFORME A LO DISPUESTO EN EL ARTÍCULO 37 DE LA LEY 30/2007 DE CONTRATOS

DEL SECTOR PÚBLICO, NO SERÁN SUSCEPTIBLES DE RECURSO ESPECIAL:

a. Los actos dictados en procedimientos de adjudicación que se sigan por el trámite de emergencia regulado en el artículo 97.

b. Los acuerdos de adjudicación provisional. c. Los pliegos reguladores de la licitación y los que establezcan las características

de la prestación. d. Los actos de trámite adoptados en el procedimiento antecedente, siempre

que estos últimos decidan directa o indirectamente sobre la ejecución, determinen la imposibilidad de continuar el procedimiento o produzcan indefensión o perjuicio irreparable a derechos o intereses legítimos.

55. DE CONFORMIDAD CON EL ARTÍCULO 109 DE LA LEY 30/1992 DE RÉGIMEN JURÍDICO

DE LAS ADMINISTRACIONES PÚBLICAS Y DEL PROCEDIMIENTO ADMINISTRATIVO COMÚN, PONEN FIN A LA VÍA ADMINISTRATIVA:

a. Las resoluciones de los recursos potestativos de reposición. b. Las resoluciones de los recursos de alzada y de revisión. c. Las resoluciones de los procedimientos de impugnación a que se refiere el

artículo 107.2. d. Todas las resoluciones mencionadas son incorrectas.

56. DE ACUERDO CON LO ESTABLECIDO EN LA LEY 30/1992 DE RÉGIMEN JURÍDICO DE LAS

ADMINISTRACIONES PÚBLICAS Y DEL PROCEDIMIENTO ADMINISTRATIVO COMÚN EN RELACIÓN CON EL RECURSO POTESTATIVO DE REPOSICIÓN:

a. Los actos administrativos que pongan fin a la vía administrativa podrán ser

recurridos en reposición. b. Los actos firmes en vía administrativa podrán ser recurridos en reposición. c. El recurso de reposición podrá interponerse ante el mismo órgano que dictó el

acto o ante el órgano superior jerárquico del que lo dictó. d. El plazo para la interposición del recurso de reposición será de un mes si el acto

fuera expreso y de dos si fuera presunto. 57. DE ACUERDO CON LO ESTABLECIDO EN LA LEY 30/1992 DE RÉGIMEN JURÍDICO DE LAS

ADMINISTRACIONES PÚBLICAS Y DEL PROCEDIMIENTO ADMINISTRATIVO COMÚN EN RELACIÓN CON LOS RECURSOS ADMINISTRATIVOS:

a. El plazo máximo para dictar y notificar la resolución del recurso extraordinario

de revisión será de un mes. b. El plazo máximo para dictar y notificar la resolución del recurso de alzada será

de un mes. c. El plazo máximo para dictar y notificar la resolución del recurso potestativo de

reposición será de tres meses. d. El plazo máximo para dictar y notificar la resolución del recurso de alzada será

de tres meses.

Page 42: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

58. CUANDO EN UNA RESOLUCIÓN ADMINISTRATIVA HAYAN INFLUIDO ESENCIALMENTE

DOCUMENTOS O TESTIMONIOS DECLARADOS FALSOS POR SENTENCIA JUDICIAL FIRME Y NO SE HAYA INTERPUESTO EN PLAZO RECURSO DE ALZADA, ¿CABE ALGÚN RECURSO AL AMPARO DE LO CONTENIDO EN EL ARTÍCULO 118 DE LA LEY 30/1992 DE RÉGIMEN JURÍDICO DE LAS ADMINISTRACIONES PÚBLICAS Y DEL PROCEDIMIENTO ADMINISTRATIVO COMÚN?:

a. No cabe recurso alguno por no haber sido interpuesto recurso de alzada en

plazo. b. Cabe recurso de extraordinario de revisión en el plazo de tres (3) meses desde

que la sentencia judicial quedó firme. c. Cabe recurso extraordinario de revisión en el plazo de cuatro (4) años desde

que la sentencia judicial quedó firme. d. Cabe recurso extraordinario de súplica en el plazo de tres (3) meses desde que

la sentencia judicial quedó firme. 59. AL AMPARO DE LO ESTABLECIDO EN EL ARTÍCULO 114 DE LA LEY 30/1992 DE RÉGIMEN

JURÍDICO DE LAS ADMINISTRACIONES PÚBLICAS Y DEL PROCEDIMIENTO ADMINISTRATIVO COMÚN, A LOS EFECTOS DE INTERPOSICIÓN DEL RECURSO DE ALZADA, LOS TRIBUNALES Y ÓRGANOS DE SELECCIÓN DEL PERSONAL AL SERVICIO DE LAS ADMINISTRACIONES PÚBLICAS SE CONSIDERARÁN:

a. Independientes del órgano al que estén adscritos en virtud del principio de

autonomía funcional que debe regir su actuación. b. Dependientes del órgano a que estén adscritos o, en su defecto, del que haya

nombrado al presidente de los mismos. c. Dependientes del órgano a que estén adscritos y en ningún caso del que haya

nombrado al presidente de los mismos. d. Independientes del órgano al que estén adscritos y en ningún caso del que

haya nombrado al presidente de los mismos. 60. CONFORME A LO DISPUESTO EN EL ARTÍCULO 118 DE LA LEY 30/1992 DE RÉGIMEN

JURÍDICO DE LAS ADMINISTRACIONES PÚBLICAS Y DEL PROCEDIMIENTO ADMINISTRATIVO COMÚN, EL RECURSO EXTRAORDINARIO DE REVISIÓN CONTRA LOS ACTOS FIRMES EN VÍA ADMINISTRATIVA SE INTERPONDRÁ EN EL PLAZO DE CUATRO AÑOS SIGUIENTES A LA FECHA DE LA NOTIFICACIÓN DE LA RESOLUCIÓN IMPUGNADA CUANDO CONCURRA ALGUNA DE LAS CIRCUNSTANCIAS SIGUIENTES:

a. Que aparezcan documentos de valor esencial para la resolución del asunto

que, aunque sean posteriores, evidencien el error de la resolución recurrida. b. Que en la resolución hayan influido esencialmente documentos o testimonios

declarados falsos por sentencia judicial firme, anterior o posterior a aquella resolución.

c. Que al dictarlos se hubiese incurrido en error de hecho, que resulte de los propios documentos incorporados al expediente.

d. Que la resolución se hubiese dictado como consecuencia de prevaricación, cohecho, violencia, maquinación fraudulenta u otra conducta punible y se haya declarado así en virtud de sentencia judicial firme.

Page 43: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

61. AL AMPARO DE LO ESTABLECIDO EN EL ARTÍCULO 81 DE LA LEY 6/1989 DE LA

FUNCIÓN PÚBLICA VASCA, LA DIFERENCIA ENTRE LA JORNADA REGLAMENTARIA DE TRABAJO Y LA EFECTIVAMENTE REALIZADA POR EL FUNCIONARIO DARÁ LUGAR:

a. Salvo justificación, a la correspondiente deducción proporcional de haberes,

sin perjuicio de la responsabilidad disciplinaria a que pudiera haber lugar. b. Salvo justificación, únicamente a la deducción proporcional de haberes. c. Únicamente a la deducción proporcional de haberes por ser ésta incompatible

con la responsabilidad disciplinaria. d. Salvo justificación, a la responsabilidad disciplinaria, determinando el

expediente incoado la deducción de haberes a que hubiere lugar. 62. LAS ADMINISTRACIONES PÚBLICAS VASCAS, EN RELACIÓN CON LAS LICENCIAS

RETRIBUIDAS RECOGIDAS EN EL ARTÍCULO 70 DE LA LEY 6/1989 DE LA FUNCIÓN PÚBLICA VASCA:

a. Podrán establecer otros supuestos y otros plazos de duración superiores o

condiciones de ejercicio más favorables. b. Podrán establecer otros supuestos pero no otros plazos de duración superiores

o condiciones de ejercicio más favorables. c. Podrán establecer otros supuestos y otros plazos de duración inferiores pero

nunca condiciones de ejercicio más favorables. d. Podrán establecer plazos de duración superiores o inferiores pero nunca

establecer otros supuestos. 63. SEGÚN EL ARTÍCULO 81 DE LA LEY 6/1989 DE LA FUNCIÓN PÚBLICA VASCA, LOS

TRIENIOS SE DEVENGARÁN Y HARÁN EFECTIVOS CON EL VALOR CORRESPONDIENTE AL:

a. Grupo del cuerpo o Escala al que el funcionario pertenezca en el momento de

su perfeccionamiento. b. Nivel de Complemento de Destino consolidado al que el funcionario

pertenezca en el momento de su perfeccionamiento. c. Nivel retributivo del Puesto ocupado por el funcionario en el momento de su

perfeccionamiento. d. Ninguna de las tres respuestas es la correcta.

64. SEGÚN LA LEY 6/1989 DE LA FUNCIÓN PÚBLICA VASCA, CUÁL DE ESTOS CONCEPTOS

FORMA PARTE DE LAS PAGAS EXTRAORDINARIAS:

a. El sueldo base únicamente. b. El sueldo base y el Complemento de Destino. c. El sueldo base, el Complemento de Destino y el Complemento Específico. d. Ninguna de las tres respuestas es correcta.

Page 44: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

65. CONFORME AL ARTÍCULO 79 DE LA LEY 6/1989 DE LA FUNCIÓN PÚBLICA VASCA :

a. El complemento de productividad está destinado a retribuir el especial rendimiento, la dedicación, la actividad extraordinaria y el interés o iniciativa con que el funcionario desempeña su puesto de trabajo.

b. El complemento de productividad está destinado a retribuir el especial rendimiento, la actividad extraordinaria, las condiciones de especial dificultad técnica y el interés o iniciativa con que el funcionario desempeña su puesto de trabajo.

c. El complemento de productividad está destinado a retribuir el especial rendimiento, la actividad extraordinaria y el interés o iniciativa con que el funcionario desempeña su puesto de trabajo.

d. El complemento de productividad está destinado a retribuir el especial rendimiento, la actividad extraordinaria, la responsabilidad y el interés o iniciativa con que el funcionario desempeña su puesto de trabajo.

66. LOS PRINCIPIOS CONSTITUCIONALES RECOGIDOS EN LOS ARTÍCULOS 140 Y 141 DE LA

CONSTITUCIÓN ESPAÑOLA RESPECTO DE LOS ENTES LOCALES, ENTRE OTROS, SON:

a. Control jurisdiccional y responsabilidad. b. Desconcentración, jerarquía y descentralización. c. Autonomía, organización democrática y suficiencia financiera. d. Publicidad, eficacia y transparencia.

67. SEGÚN LA ESTRUCTURA DE LOS PRESUPUESTOS DE LAS ENTIDADES LOCALES, EN LA

CLASIFICACIÓN ECONÓMICA DE LOS GASTOS, SE CONSIDERAN OPERACIONES CORRIENTES:

a. Los gastos financieros. b. Las inversiones reales. c. Los servicios de carácter general. d. La protección civil y seguridad ciudadana.

68. EL PRINCIPIO PRESUPUESTARIO EN VIRTUD DEL CUAL EN EL PRESUPUESTO HAN DE

QUEDAR INCLUIDOS TODOS LOS GASTOS Y TODOS LOS INGRESOS ES EL DE:

a. Equilibrio presupuestario. b. Unidad. c. Especialidad cuantitativa. d. Universalidad.

Page 45: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

69. DE ACUERDO CON LO ESTABLECIDO EN EL ARTÍCULO 134 DE LA CONSTITUCIÓN EN

RELACIÓN CON LOS PRESUPUESTOS, SEÑALAR CUÁL DE LAS SIGUIENTES AFIRMACIONES NO ES CORRECTA:

a. Aprobados los Presupuestos Generales del Estado, el Gobierno no podrá

presentar proyectos de Ley que impliquen aumento del gasto público o disminución de los ingresos correspondientes al mismo ejercicio presupuestario.

b. La Ley de Presupuestos no puede crear tributos. Podrá modificarlos cuando una Ley tributaria sustantiva así lo prevea.

c. Toda proposición o enmienda que suponga aumento de los créditos o disminución de los ingresos presupuestarios requerirá la conformidad del Gobierno para su tramitación.

d. El Gobierno deberá presentar ante el Congreso de los Diputados los Presupuestos Generales del Estado al menos tres meses antes de la expiración de los del año anterior.

70. UNA DE LAS NOTAS COMUNES A LA INSTITUCIÓN PRESUPUESTARIA, AL MARGEN DE LA

CONCEPCIÓN DEL PRESUPUESTO QUE SE TENGA, ES QUE:

a. El presupuesto siempre es planificado por programas. b. El presupuesto siempre es planificado por tareas. c. El presupuesto siempre tiene una duración determinada. d. El presupuesto siempre tiene una previsión de ingresos límite.

71. EN LA CLASIFICACIÓN ECONÓMICA DE LOS INGRESOS PÚBLICOS DENTRO DE LOS

PRESUPUESTOS, LAS TASAS Y PRECIOS PÚBLICOS FORMÁN PARTE DE LAS OPERACIONES:

a. De tesorería. b. Financieras. c. De capital. d. Corrientes.

72. ALGUNAS DE LAS CARACTERÍSTICAS QUE PERMITEN DIFERENCIAR UN PRECIO PÚBLICO

DE UNA TASA SON:

a. La equivalencia. b. La obligatoriedad y la no concurrencia. c. La capacidad económica. d. La negociación.

73. SEGÚN LA NORMA FORAL 4/1990 DE TASAS, PRECIOS PÚBLICOS Y OTROS RECURSOS

TRIBUTARIOS DE LA DIPUTACIÓN FORAL DE BIZKAIA, POR CUÁL DE LOS SIGUIENTES SUPUESTOS NO SE PAGA UNA TASA:

a. Legalización y sellado de libros. b. Actos jurídicos documentados. c. Servicios portuarios y aeroportuarios. d. Expedición de certificados o documentos a instancia de parte.

Page 46: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

74. SEGÚN LA NORMA FORAL 4/1990 DE TASAS, PRECIOS PUBLICOS Y OTROS RECURSOS

TRIBUTARIOS DE LA DIPUTACIÓN FORAL DE BIZKAIA, PARA LA DETERMINACION DEL IMPORTE DE LAS TASAS SE TOMARAN EN COSIDERACION:

a. Los costes directos. b. Los costes directos más los de carácter financiero. c. Los costes directos e indirectos. d. Ninguna de las respuestas anteriores es correcta.

75. SEGÚN EL ARTÍCULO 11 DEL ESTATUTO DE AUTONOMÍA DEL PAÍS VASCO, COMPETE AL

PAÍS VASCO ÚNICAMENTE EL DESARROLLO LEGISLATIVO Y LA EJECUCIÓN DE LA LEGISLACIÓN BÁSICA DEL ESTADO EN MATERIA DE:

a. Medio ambiente y ecología. b. Organización, régimen y funcionamiento de sus instituciones de autogobierno. c. Conservación, modificación y desarrollo del Derecho Civil Foral y Especial. d. Agricultura y ganadería.

76. SEGÚN EL ARTÍCULO 34 DEL ESTATUTO DE AUTONOMÍA DEL PAÍS VASCO EN

REFERENCIA A LA ADMINISTRACIÓN DE JUSTICIA DEL PAÍS VASCO, CUÁL DE LAS SIGUIENTES AFIRMACIONES NO ES CORRECTA:

a. La organización de la Administración de Justicia del País Vasco se estructurará

de acuerdo con lo previsto en la Ley Orgánica del Poder Judicial. b. La Comunidad Autónoma participará en la organización de demarcaciones

judiciales de ámbito inferior a la provincia. c. El presidente del Tribunal Superior de Justicia del País Vasco será nombrado

por el Lehendakari. d. Será mérito preferente el conocimiento del derecho foral vasco y del euskera.

77. DE ACUERDO CON LO ESTABLECIDO EN EL ARTÍCULO 10 DEL ESTATUTO DE

AUTONOMÍA DEL PAÍS VASCO, LA COMUNIDAD AUTÓNOMA DEL PAÍS VASCO NO TIENE COMPETENCIA EXCLUSIVA EN:

a. Ordenación del sector pesquero del País Vasco. b. Ordenación del territorio y el litoral, urbanismo y vivienda. c. Asistencia social. d. Turismo y deporte. Ocio y esparcimiento.

78. SEGÚN EL ARTÍCULO 27 DE ESTATUTO DE AUTONOMÍA DEL PAÍS VASCO, EL

ENCARGADO DE PROMULGAR LAS LEYES DEL PARLAMENTO VASCO ES:

a. El Presidente del Gobierno Vasco. b. El Presidente del Parlamento Vasco. c. El Rey. d. El Congreso de los Diputados.

Page 47: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

79. DE ACUERDO CON LO ESTABLECIDO EN EL ARTÍCULO 2 DE LA LEY 12/2002 DEL

CONCIERTO ECONÓMICO CON LA COMUNIDAD AUTÓNOMA DEL PAÍS VASCO, CUÁL DE LAS SIGUIENTES AFIRMACIONES NO CONSTITUYE UNO DE LOS PRINCIPIOS GENERALES QUE SEGUIRÁ EL SISTEMA TRIBUTARIO QUE ESTABLEZCAN LOS TERRITORIOS HISTÓRICOS:

a. Respeto a la solidaridad en los términos prevenidos en la Constitución y en el

Estatuto de Autonomía. b. Coordinación, armonización fiscal y colaboración mutua entre las instituciones

de los Territorios Históricos según las normas que, a tal efecto, dicte el Parlamento Vasco.

c. Sometimiento a los tratados o Convenios internacionales firmados y ratificados por el Estado español o a los que éste se adhiera.

d. Identidad a la estructura general impositiva del Estado. 80. DE ACUERDO CON LO ESTABLECIDO EN EL ARTÍCULO 48 DE LA LEY 12/2002 DEL

CONCIERTO ECONÓMICO CON LA COMUNIDAD AUTÓNOMA DEL PAÍS VASCO, CUÁL DE LAS SIGUIENTES AFIRMACIONES NO CONSTITUYE UNO DE LOS PRINCIPIOS GENERALES POR LOS QUE SE REGIRÁN LAS RELACIONES FINANCIERAS ENTRE EL ESTADO Y EL PAÍS VASCO :

a. Contribución del País Vasco a las cargas del Estado que no asuma la

Comunidad Autónoma, en la forma que se determine en el Concierto. b. Sometimiento a las medidas del Estado en materia de estabilidad

presupuestaria. c. Autonomía fiscal y financiera de las Instituciones del País Vasco para el

desarrollo y ejecución de sus competencias. d. Respeto a la solidaridad en los términos prevenidos en la Constitución y en el

Estatuto de Autonomía. 81. DE CONFORMIDAD CON EL ARTÍCULO 1 DE LA LEY 12/2002 DEL CONCIERTO

ECONÓMICO CON LA COMUNIDAD AUTÓNOMA DEL PAÍS VASCO, EL RÉGIMEN TRIBUTARIO EN LA COMUNIDAD AUTÓNOMA VASCA SERÁ REGULADO Y ESTABLECIDO POR:

a. Las Instituciones competentes del Gobierno Vasco. b. Las Instituciones competentes del Estado por ser competencia exclusiva del

mismo. c. Las Instituciones competentes de los Territorios Históricos. d. La Hacienda Foral de la Comunidad Autónoma Vasca.

Page 48: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

82. SEGÚN LO ESTABLECIDO EN EL ARTÍCULO 5 DE LA LEY 27/1983 DE RELACIONES ENTRE

LAS INSTITUCIONES COMUNES DE LA COMUNIDAD AUTÓNOMA Y LOS ÓRGANOS FORALES DE SUS TERRITORIOS HISTÓRICOS, EN SUS PRINCIPIOS GENERALES, NO ES CORRECTO QUE:

a. La Comunidad Autónoma reconoce la autonomía de los Municipios de

Euskadi. b. El Gobierno con cada una de las Diputaciones Forales, y estás entre sí, podrán

realizar convenios. c. De los convenios que entre sí realicen las Diputaciones Forales, se dará cuenta

al Parlamento Vasco. d. En el ejercicio de sus respectivas competencias, las Administraciones del País

Vasco actuarán con los principios de eficacia y coordinación. 83. DE ACUERDO CON LO ESTABLECIDO EN EL ARTÍCULO 7 DE LA LEY 27/1983 DE

RELACIONES ENTRE LAS INSTITUCIONES COMUNES DE LA COMUNIDAD AUTÓNOMA Y LOS ÓRGANOS FORALES DE SUS TERRITORIOS HISTÓRICOS, CORRESPONDE A LOS TERRITORIOS HISTÓRICOS EL DESARROLLO Y LA EJECUCIÓN DE LAS NORMAS EMANADAS DE LAS INSTITUCIONES COMUNES EN LAS SIGUIENTES MATERIAS:

a. Organización, régimen y funcionamiento de sus Órganos Forales. b. Régimen electoral municipal y de Entidades Locales menores. c. Asistencia social, sin perjuicio de la acción directa de las Instituciones

Comunes del País Vasco. d. Fomento del deporte. Programas de deporte escolar y deporte para todos.

84. AL AMPARO DE LO ESTABLECIDO EN LA LEY 27/1983 DE RELACIONES ENTRE LAS

INSTITUCIONES COMUNES DE LA COMUNIDAD AUTÓNOMA Y LOS ÓRGANOS FORALES DE SUS TERRITORIOS HISTÓRICOS, EN LAS MATERIAS QUE CORRESPONDA A LOS TERRITORIOS HISTÓRICOS LA EJECUCIÓN, TENDRÁN ENTRE OTRAS, LAS SIGUIENTES POTESTADES:

a. Normativa. b. De desarrollo normativo. c. Administrativa, excluida la inspección. d. Reglamentaria.

85. AL AMPARO DE LO ESTABLECIDO EN EL ARTÍCULO 13 DE LA LEY 27/1983 DE

RELACIONES ENTRE LAS INSTITUCIONES COMUNES DE LA COMUNIDAD AUTÓNOMA Y LOS ÓRGANOS FORALES DE SUS TERRITORIOS HISTÓRICOS, LA DELEGACIÓN QUE EL GOBIERNO VASCO REALICE EN LAS DIPUTACIONES FORALES:

a. Será únicamente a solicitud de los Órganos Forales de los Territorios Históricos. b. Será únicamente por iniciativa del Gobierno Vasco. c. No estará sujeta a reserva alguna por parte del Gobierno Vasco. d. Su duración será la establecida en el correspondiente Decreto.

Page 49: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

86. SEGÚN EL ARTÍCULO 7 DE LA LEY 27/1983 DE RELACIONES ENTRE LAS INSTITUCIONES

COMUNES DE LA COMUNIDAD AUTÓNOMA Y LOS ÓRGANOS FORALES SUS TERRITORIOS HISTÓRICOS, CUÁL DE LAS SIGUIENTES MATERIAS NO ES COMPETENCIA EXCLUSIVA DE LOS TERRITORIOS HISTÓRICOS:

a. Creación y mantenimiento de organismos culturales de interés del Territorio

Histórico. b. Defensa contra incendios. c. Planificación, proyecto, construcción, conservación, modificación,

financiación, uso y explotación de carreteras y caminos. d. Montes, aprovechamientos, servicios forestales, vías pecuarias, pastos,

guardería forestal y conservación y mejora de los suelos agrícolas forestales. 87. SEGÚN EL ARTÍCULO 16 DE LA LEY 10/1982 BÁSICA DE NORMALIZACIÓN DEL USO DEL

EUSKERA, NO SERÁ OBLIGATORIA LA ENSEÑANZA DE LA LENGUA OFICIAL QUE NO HAYA SIDO ELEGIDA POR EL PADRE O TUTOR, O, EN SU CASO, EL ALUMNO, PARA RECIBIR SUS ENSEÑANZAS:

a. Hasta la enseñanza secundaria obligatoria. b. Hasta bachiller. c. En las enseñazas que se desarrollen en los estudios universitarios. d. Todas las respuestas anteriores, son incorrectas.

88. DE ACUERDO CON LO ESTABLECIDO EN EL ARTÍCULO 7 DE LA LEY 10/1982 BÁSICA DE

NORMALIZACIÓN DEL USO DEL EUSKERA, LA INSCRIPCIÓN DE DOCUMENTOS EN LOS REGISTROS PÚBLICOS DEPENDIENTES DE LA COMUNIDAD AUTÓNOMA SE HARÁ:

a. En euskera. b. En castellano. c. En la lengua oficial en que aparezcan extendidos. d. En la lengua oficial que elija el interesado.

89. SEGÚN EL ARTÍCULO 97 DE LA LEY 6/1989, DE LA FUNCIÓN PÚBLICA VASCA, LA

DETERMINACIÓN DEL PERFIL LIGÜÍSTICO A LOS DISTINTOS PUESTOS DE TRABAJO DE LAS ADMINISTRACIONES PÚBLICAS VASCAS CORRESPONDE:

a. A la Secretaría General de Política Lingüística. b. Al Gobierno Vasco. c. Al Instituto Vasco de Administración Pública. d. A Euskaltzaindia.

90. DE ACUERDO CON LO ESTABLECIDO EN EL ARTÍCULO 48 DE LA NORMA FORAL

3/1987, SOBRE ELECCIÓN, ORGANIZACIÓN, RÉGIMEN Y FUNCIONAMIENTO DE LAS INSTITUCIONES FORALES DEL TERRITORIO HISTÓRICO DE BIZKAIA:

a. La Diputación Foral responde de forma solidaria ante las Juntas Generales de

la gestión de los intereses encomendados a la misma. b. La Diputación Foral es responsable políticamente de la gestión de cada uno

de los miembros de la Diputación Foral. c. La Diputación Foral es responsable políticamente de su gestión. d. La Diputación Foral es responsable políticamente de la gestión del Diputado

General.

Page 50: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

91. SEGÚN EL ARTÍCULO 10 DE LA NORMA FORAL 3/1987 SOBRE ELECCIÓN,

ORGANIZACIÓN, RÉGIMEN Y FUNCIONAMIENTO DE LAS INSTITUCIONES FORALES DEL TERRITORIO HISTÓRICO DE BIZKAIA, LA COMPOSICION DE LA MESA DE LAS JUNTAS GENERALES ES LA SIGUIENTE:

a. El Presidente, Vicepresidente y el Secretario. b. El Presidente, Vicepresidente y dos Secretarios. c. El Presidente, dos Vicepresidentes y dos Secretarios. d. El Presidente, dos Vicepresidentes, dos vocales y dos Secretarios.

92. A TENOR DE LO ESTABLECIDO EN LA NORMA FORAL 3/1987 SOBRE ELECCIÓN,

ORGANIZACIÓN, RÉGIMEN Y FUNCIONAMIENTO DE LAS INSTITUCIONES FORALES DEL TERRITORIO HISTÓRICO DE BIZKAIA, CUÁL DE LAS SIGUIENTES AFIRMACIONES NO ES CORRECTA:

a. Las Juntas Generales podrán delegar en la Diputación Foral la potestad de

dictar Decretos Forales Normativos en materia de Régimen Electoral del Territorio Histórico.

b. La creación de Organismos Autónomos, tanto mercantiles como administrativos se aprueba mediante Norma Foral.

c. Corresponde a la Diputación Foral aprobar la creación de Sociedades Públicas Forales, bien sea mediante la constitución de una nueva sociedad o mediante la toma de participaciones en una ya existente, por parte de cualquier Ente del Sector Público Foral.

d. Corresponde a la Diputación Foral enajenar, con arreglo a las leyes y Normas Forales, bienes inmuebles cuyo valor total sea inferior a tres millones de euros.

93. A TENOR DE LO ESTABLECIDO EN LA NORMA FORAL 3/1987 SOBRE ELECCIÓN,

ORGANIZACIÓN, RÉGIMEN Y FUNCIONAMIENTO DE LAS INSTITUCIONES FORALES DEL TERRITORIO HISTÓRICO DE BIZKAIA, CUÁL DE LAS SIGUIENTES AFIRMACIONES NO ES CORRECTA:

a. Corresponde a las Juntas Generales la aprobación del Régimen General de

tutela financiera de las Corporaciones Locales en los términos del apartado 2 del artículo 45 de la Ley de Concierto Económico.

b. La Diputación Foral se compone del Diputado General y un número de Diputados Forales que no podrá exceder de nueve.

c. Si las Juntas Generales aprueban la moción de censura supondrá el cese del Diputado General y el candidato incluido en aquella se entenderá designado por las Juntas Generales, siendo su nombramiento firmado y refrendado por el Presidente de las Juntas Generales y publicado en el Boletín Oficial de Bizkaia y en el Boletín Oficial del País Vasco.

d. El Diputado General, previa deliberación de la Diputación Foral, podrá plantear ante las Juntas Generales la cuestión de confianza sobre su programa y sobre su declaración pública general.

Page 51: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

94. DE ACUERDO CON LO ESTABLECIDO EN EL ARTÍCULO 3 DE LA LEY 4/2005 PARA LA

IGUALDAD DE MUJERES Y HOMBRES, EL PRINCIPIO SEGÚN EL CUÁL PARA PROMOVER LA CONSECUCIÓN DE LA IGUALDAD REAL Y EFECTIVA DE MUJERES Y HOMBRES LOS PODERES PÚBLICOS DEBEN ADOPTAR MEDIDAS ESPECÍFICAS Y TEMPORALES DESTINADAS A ELIMINAR O REDUCIR LAS DESIGUALDADES DE HECHO POR RAZÓN DE SEXO EXISTENTES EN LOS DIFERENTES ÁMBITOS DE LA VIDA ES EL DE:

a. Igualdad de oportunidades. b. Acción positiva. c. Representación equilibrada. d. Integración de la perspectiva de género.

95. LA LEY 4/2005 PARA LA IGUALDAD DE MUJERES Y HOMBRES TIENE POR OBJETO:

a. Hacer efectivo el derecho de igualdad de trato y de oportunidades entre hombres y mujeres.

b. Hacer efectiva la igualdad entre mujeres y hombres. c. Hacer efectivo el derecho de igualdad de trato entre hombres y mujeres. d. Hacer efectiva la igualdad entre mujeres y hombres eliminando la

discriminación de la mujer.

96. LA LEY 30/1992 DE RÉGIMEN JURÍDICO DE LAS ADMINISTRACIONES PÚBLICAS Y DEL PROCEDIMIENTO ADMINISTRATIVO COMÚN, EXCLUYE DE SU REGULACIÓN:

a. Los procedimientos tributarios. b. El procedimiento para exigir la responsabilidad de las Administraciones

Públicas. c. El procedimiento Administrativo común a todas las Administraciones. d. El procedimiento sancionador.

97. EN EL ARTÍCULO 44 DE LA LEY 30/1992 DE RÉGIMEN JURÍDICO Y PROCEDIMIENTO

ADMINISTRATIVO COMÚN, EN LOS PROCEDIMIENTOS INICIADOS DE OFICIO, SI EL PROCEDIMIENTO SE PARALIZA POR CAUSA IMPUTABLE AL INTERESADO:

a. Se interrumpe el cómputo del plazo de duración del procedimiento. b. Se produce la caducidad del procedimiento. c. Se entienden desestimadas las pretensiones del interesado una vez transcurrido

el plazo. d. Se archivan las actuaciones.

98. DE ACUERDO CON LO ESTABLECIDO EN EL ARTÍCULO 3 DE LA LEY 30/2007 DE

CONTRATOS DEL SECTOR PÚBLICO, NO TENDRÁN LA CONSIDERACIÓN DE ADMINISTRACIÓN PÚBLICA A EFECTOS DE ESTA LEY:

a. Las Universidades Públicas. b. Las entidades gestoras y los servicios comunes de la Seguridad Social. c. Las entidades públicas empresariales estatales y los organismos asimilados

dependientes de las Comunidades Autónomas y Entidades locales. d. Los Organismos autónomos.

Page 52: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

99. CONFORME AL ARTÍCULO 7.A DE LA LEY 27/1983 DE RELACIONES DE INSTITUCIONES

COMUNES DE LA COMUNIDAD AUTÓNOMA Y LOS ÓRGANOS FORALES DE SUS TERRITORIOS HISTÓRICOS, EN CUÁL DE ESTAS MATERIAS NO TIENEN COMPETENCIA EXCLUSIVA LOS ÓRGANOS FORALES DE LOS TERRITORIOS HISTÓRICOS:

a. Administración de espacios naturales protegidos. b. Montes, aprovechamientos, servicios forestales, vías pecuarias y pastos, en los

términos del artículo 10.8 del Estatuto de Autonomía; guardería forestal y conservación y mejora de los suelos agrícolas y forestales.

c. Régimen de los bienes provinciales y municipales, tanto de dominio público como patrimoniales o de propios y comunales.

d. Planificación, proyecto, construcción, conservación, modificación, financiación, uso y explotación de carreteras y caminos.

100. SEGÚN EL ARTÍCULO 69 DE LA LEY 6/1989 DE LA FUNCIÓN PÚBLICA VASCA, EN

RELACIÓN AL EXPEDIENTE INDIVIDUAL DE LOS FUNCIONARIOS, CUÁL DE ESTAS AFIRMACIONES NO ES CORRECTA:

a. Los funcionarios tienen derecho a conocer y acceder libremente a su

expediente individual. b. Los funcionarios tienen el deber de aportar las titulaciones que tengan relación

con su puesto de trabajo para su incorporación a su expediente individual. c. Los funcionarios no tienen derecho a acceder a su expediente individual. d. Los funcionarios tienen derecho a que no se divulguen todos los contenidos de

su expediente individual. 101. DE CONFORMIDAD CON LO ESTABLECIDO EN EL ARTÍCULO 53 DE LA

CONSTITUCIÓN ESPAÑOLA CUALQUIER CIUDADANO PODRÁ RECABAR LA TUTELA DE LOS SIGUIENTES DERECHOS Y LIBERTADES ANTE LOS TRIBUNALES ORDINARIOS POR UN PROCEDIMIENTO BASADO EN LOS PRINCIPIOS DE PREFERENCIA Y SUMARIEDAD: a. Los reconocidos en los artículos 14 a 29. b. Los reconocidos en los artículos 15 a 29. c. Los reconocidos en los artículos 14 a 29 y la objeción de conciencia. d. Todos los reconocidos en el Titulo I denominado “De los derechos y deberes

fundamentales”. 102. DE CONFORMIDAD CON LO ESTABLECIDO EN EL ARTÍCULO 90 DE LA

CONSTITUCIÓN ESPAÑOLA, APROBADO UN PROYECTO DE LEY ORDINARIA U ORGÁNICA POR EL CONGRESO DE LOS DIPUTADOS, EL SENADO:

a. Lo aprobará en el plazo de 2 meses sin introducir enmiendas al mismo. b. Lo aprobará en el plazo de 2 meses, pero deberá introducir enmiendas al

mismo. c. Opondrá su veto o introducirá enmiendas al mismo siempre en el plazo de dos

meses. d. Podrá oponer su veto o introducir enmiendas al mismo en el plazo de dos

meses o en el reducido de veinte días naturales según los proyectos.

Page 53: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

103. DE CONFORMIDAD CON EL ARTÍCULO 150 DE LA CONSTITUCIÓN ESPAÑOLA, CUÁL

DE LAS SIGUIENTES AFIRMACIONES ES CORRECTA:

a. El Estado podrá transferir o delegar en las Comunidades Autónomas, mediante Ley Orgánica, facultades correspondientes a materias de titularidad estatal que por su propia naturaleza sean susceptibles de transferencia o delegación.

b. El Estado podrá transferir o delegar en las Comunidades Autónomas, mediante Ley Ordinaria, facultades correspondientes a materias de titularidad estatal que por su propia naturaleza sean susceptibles de transferencia o delegación.

c. El Estado podrá transferir o delegar en las Comunidades Autónomas, mediante Ley Orgánica, la facultad de dictar, para sí mismas, en materias de titularidad estatal, normas legislativas en el marco de los principios, bases y directrices fijados por una ley estatal.

d. El Estado podrá transferir o delegar en las Comunidades Autónomas, mediante Ley Ordinaria, la facultad de dictar, para sí mismas, en materias de titularidad estatal, normas legislativas en el marco de los principios, bases y directrices fijados por una ley estatal.

104. DE ACUERDO CON LO ESTABLECIDO EN LA DISPOSICIÓN ADICIONAL

DECIMOSEXTA DE LA LEY 30/1992 DE RÉGIMEN JURÍDICO DE LAS ADMINISTRACIONES PÚBLICAS Y DEL PROCEDIMIENTO ADMINISTRATIVO COMÚN, EN LA COMUNIDAD AUTÓNOMA DEL PAÍS VASCO, A EFECTOS DEL ARTÍCULO 2 DE ESTA LEY, SE ENTENDERÁ POR ADMINISTRACIONES PÚBLICAS:

a. Las Diputaciones Forales y las Administraciones institucionales de ellas

dependientes y las Juntas Generales de los Territorios Históricos en cuanto dicten actos y disposiciones en cualquier materia de su competencia.

b. Las Diputaciones Forales y las Administraciones institucionales de ellas dependientes y las Juntas Generales de los Territorios Históricos en cuanto dicten actos y disposiciones en materia de personal y gestión patrimonial sujetos al derecho público.

c. Las Diputaciones Forales y las Juntas Generales de los Territorios Históricos y las Administraciones institucionales de ellas dependientes en cuanto dicten actos y disposiciones en materia de personal y gestión patrimonial sujetos al derecho privado.

d. Las Diputaciones Forales y las Juntas Generales de los Territorios Históricos en cuanto dicten actos y disposiciones en cualquier materia de su competencia y las Administraciones institucionales de ellas dependientes en cuanto dicten actos y disposiciones en materia de personal y gestión patrimonial sujetos al derecho público.

Page 54: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

105. CONFORME AL ARTÍCULO 72 DE LA LEY 30/1992 DE RÉGIMEN JURÍDICO DE LAS

ADMINISTRACIONES PÚBLICAS Y DEL PROCEDIMIENTO ADMINISTRATIVO COMÚN, SI ANTES DE LA INICIACIÓN DEL PROCEDIMIENTO ADMINISTRATIVO, EL ÓRGANO COMPETENTE, DE OFICIO O A INSTANCIA DE PARTE, EN LOS CASOS DE URGENCIA Y PARA LA PROTECCIÓN PROVISIONAL DE LOS INTERESES IMPLICADOS, HUBIERA, EN LOS SUPUESTOS PREVISTOS EXPRESAMENTE POR UNA NORMA CON RANGO DE LEY, ADOPTADO LAS MEDIDAS PROVISIONALES CORRESPONDIENTES, DICHAS MEDIDAS DEBERÁN SER CONFIRMADAS, MODIFICADAS O LEVANTADAS EN EL ACUERDO DE INICIACIÓN DEL PROCEDIMIENTO, QUE DEBERÁ EFECTUARSE DENTRO DE :

a. Los cinco días siguientes a su adopción. b. Los diez días siguientes a su adopción. c. Los quince días siguientes a su adopción. d. Los veinte días siguientes a su adopción.

106. DE ACUERDO CON LO ESTABLECIDO EN EL ARTÍCULO 31 DE LA LEY 30/1992 DE

RÉGIMEN JURÍDICO DE LAS ADMINISTRACIONES PÚBLICAS Y DEL PROCEDIMIENTO ADMINISTRATIVO COMÚN, NO SE CONSIDERAN INTERESADOS EN EL PROCEDIMIENTO ADMINISTRATIVO:

a. Quienes lo promuevan como titulares de derechos o intereses legítimos. b. Aquellos cuyos intereses legítimos puedan resultar afectados por la resolución y

se personen en el procedimiento en tanto no haya recaído resolución definitiva.

c. Los que sin haber iniciado el procedimiento tengan derechos que puedan resultar afectados por la decisión que en el mismo se adopte.

d. Aquellos cuyos intereses legítimos puedan resultar afectados por la resolución y se personen en el procedimiento en el plazo de un mes desde que haya recaído la resolución definitiva.

107. A TENOR DE LO ESTABLECIDO EN EL ARTÍCULO 48 DE LA LEY 30/1992 DE RÉGIMEN

JURÍDICO DE LAS ADMINISTRACIONES PÚBLICAS Y DEL PROCEDIMIENTO ADMINISTRATIVO COMÚN, LA DECLARACIÓN DE UN DÍA COMO HÁBIL O INHÁBIL A EFECTOS DE CÓMPUTO DE PLAZOS DETERMINA POR SÍ SOLA EL FUNCIONAMIENTO DE LOS CENTROS DE TRABAJO, LA ORGANIZACIÓN DEL TIEMPO DE TRABAJO Y EL ACCESO DE LOS CIUDADANOS A LOS REGISTROS:

a. Verdadero. b. Falso. c. En algunos casos. d. Ninguna es cierta.

108. CUÁL DE LAS SIGUIENTES NO ES UNA FASE DEL PROCEDIMIENTO ADMINISTRATIVO:

a. Iniciación. b. Conclusión. c. Instrucción. d. Ordenación.

Page 55: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

109. DE ACUERDO CON LO ESTABLECIDO EN EL ARTÍCULO 71 DE LA LEY 30/1992 DE

RÉGIMEN JURÍDICO DE LAS ADMINISTRACIONES PÚBLICAS Y DEL PROCEDIMIENTO ADMINISTRATIVO COMÚN, SI LA SOLICITUD DE INICIACIÓN NO REÚNE TODOS LOS REQUISITOS EXIGIDOS:

a. Se requerirá al interesado para que en un plazo de 10 días subsane la falta o

acompañe los documentos preceptivos. Si así no lo hiciera se entenderá que ha renunciado a sus derechos.

b. Se requerirá al interesado para que en un plazo de 10 días subsane la falta o acompañe los documentos preceptivos. Si así no lo hiciera se le tendrá por desistido de su petición.

c. Se requerirá al interesado para que en un plazo de 15 días subsane la falta o acompañe los documentos preceptivos. Si así no lo hiciera se entenderá que ha renunciado a sus derechos.

d. Se requerirá al interesado para que en un plazo de 15 días subsane la falta o acompañe los documentos preceptivos. Si así no lo hiciera se le tendrá por desistido de su petición.

110. DE CONFORMIDAD CON LA LEY 30/2007 DE CONTRATOS DEL SECTOR PÚBLICO,

LOS CONTRATOS DEL SECTOR PÚBLICO PUEDEN TENER CARÁCTER:

a. Administrativo exclusivamente. b. Privado exclusivamente. c. Administrativo o carácter privado. d. Administrativo o carácter foral.

111. SEGÚN EL ARTÍCULO 112 DE LA LEY 30/1992 DE RÉGIMEN JURÍDICO DE LAS

ADMINISTRACIONES PÚBLICAS Y DEL PROCEDIMIENTO ADMINISTRATIVO COMÚN, CUANDO HAYAN DE TENERSE EN CUENTA NUEVOS HECHOS O DOCUMENTOS NO RECOGIDOS EN EL EXPEDIENTE ORIGINARIO, SE PONDRÁN DE MANIFIESTO A LOS INTERESADOS PARA QUE FORMULEN LAS ALEGACIONES Y PRESENTEN LOS DOCUMENTOS Y JUSTIFICANTES QUE ESTIMEN PROCEDENTES EN UN PLAZO:

a. No inferior a diez días ni superior a treinta. b. No inferior a quince días ni superior a veinticinco. c. No inferior a diez días ni superior a quince. d. No inferior a diez días ni superior a veinticinco.

112. EN LA CLASIFICACIÓN ECONÓMICA DE LOS GASTOS PÚBLICOS DENTRO DE LOS

PRESUPUESTOS, LAS TRANSFERENCIAS CORRIENTES FORMARÁN PARTE DE LOS GASTOS DE:

a. Capital. b. Corrientes. c. Financieros. d. Tesorería.

Page 56: ESPAINIAKO HERRIAK: 2. ESPAINIAKO KONSTITUZIOAREN 7 ... · 26. espainiako konstituzioaren 155. artikuluaren arabera, autonomia-erkidego batek ez baditu betetzen konstituzioak edo

113. EL HECHO IMPONIBLE DE LAS CONTRIBUCIONES ESPECIALES CONSISTE EN:

a. La prestación de servicios que se refieran, afecten o beneficien de modo particular al obligado tributario, cuando no sean de solicitud o recepción voluntaria para los obligados tributarios o no se presten por el sector privado.

b. La realización de actividades en régimen de derecho público que se refieran, afecten o beneficien de modo particular al obligado tributario, cuando no sean de solicitud o recepción voluntaria para los obligados tributarios o no se realicen por el sector privado.

c. La utilización privativa o el aprovechamiento especial del dominio público. d. La obtención por el obligado tributario de un beneficio o de un aumento de

valor de sus bienes como consecuencia de la realización de obras públicas o del establecimiento o ampliación de servicios públicos.

114. EL PRESIDENTE DEL TRIBUNAL SUPERIOR DE JUSTICIA DEL PAÍS VASCO, DE

CONFOMIDAD CON LO ESTABLECIDO EN EL ARTÍCULO 34 DEL ESTATUTO DE AUTONOMÍA DEL PAÍS VASCO, SERÁ NOMBRADO POR:

a. El Consejo General del Poder Judicial. b. El Lehendakari. c. El Presidente del ejecutivo español. d. El Rey.

115. AL AMPARO DE LO ESTABLECIDO EN EL ARTÍCULO 50 DE LA NORMA FORAL 3/1987

SOBRE ELECCIÓN, ORGANIZACIÓN, RÉGIMEN Y FUNCIONAMIENTO DE LAS INSTITUCIONES FORALES DEL TERRITORIO HISTÓRICO DE BIZKAIA, LA RESPONSABILIDAD POLÍTICA DE LA DIPUTACIÓN FORAL SE EXIGIRÁ MEDIANTE:

a. La moción de censura b. La cuestión de confianza c. La formulación de ruegos y/o preguntas d. La formulación de interpelaciones